„Nem fogunk kompromisszumokat kötni. Egyes országok két-három évig tartó átmeneti időszakot kaptak. Ha addigra nem teljesítik a normákat, be kell zárniuk az érintett üzemeket” – jelentette ki Günter Verheugen a Financial Times kontinentális kiadásában pénteken közölt interjújában.
A bizottság november elején teszi közzé idei megfigyelési jelentéseit, amelyekben – a jövőre taggá váló tíz ország esetében utoljára – értékeli a csatlakozásra készülők felkészültségét – adta hírül az mtv.hu.
„Még mindig vannak bizonyos problémák, mint például az EU-alapok kezeléséhez szükséges igazgatási háttér gyengesége” – előlegezte meg a biztos a jelentések egyik várhatóan többször visszatérő megállapítását.
Készül országjelentés Törökországról is, amelynek tagsági kilátásait – a német kereszténydemokratákkal és Valéry Giscard dÍEstaing volt francia államfővel ellentétben – Verheugen egyáltalán nem írta le. Ellenkezőleg, úgy véli, hogy az Egyesült Államok ellen két éve végrehajtott terrortámadások pozitív irányban változtatták meg az EU viszonyát Törökország majdani csatlakozásához.
A megosztott Ciprus problémája továbbra is akadályt jelent, de Verheugen szerint most nyitott a lehetőség ablaka. A sziget északi felében decemberben választások lesznek, jövő év május 1-jétől pedig Ciprus EU-taggá válik. „Törökország tisztában van vele, hogy ez megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt” – mondta a biztos, aki szerint a helyzet kulcsa változatlanul Ankara kezében van.
Mindeközben Verheugen már a következő bővítési hullám horizontján túlra, az Oroszországot, Ukrajnát, Fehéroroszországot és Moldovát is magába foglaló „szélesebb Európára” tekint. Rögtön leszögezte azonban, e fogalom nem jelenti azt, hogy ezeknek az országoknak az esetében napirendre kerülhetne az EU-tagság kilátása.
„Ukrajnát illetően van egy nagyon jó cselekvési programunk. Nyitva áll a lehetőség, hogy az ország gazdasága teljes mértékben integrálódjon az unióéba. Ukrajna ezt első lépésnek tekinti. A tagság azonban nincs napirenden. A lényeg az, hogy ez egy gyakorlatias megközelítés” – jelentette ki a biztos.
Elismerte mindamellett, hogy Fehéroroszország és Moldova nagy kihívást jelent. „Mindkét esetben egyértelműen diktatúrával és ingatag belső állapotokkal van dolgunk. Első lépésként a civil társadalmat kellene támogatnunk valahogyan” – mondta Verheugen.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
