Foglalkoztatottsági rekord és kormányzati számmisztika

Sokkal inkább a számokkal való bűvészkedés, mintsem tudatos kormányzati politika eredménye a napokban bejelentett foglalkoztatottsági rekord - mutattak rá munkaügyi szakemberek. Az adatok alapján úgy fogalmaztak: összességében 113 ezer fős fiktív foglalkoztatottság-növekedésről lehet beszélni, amit semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy ennyi új, tartós munkahelyet hozott volna létre a kormány.

Noha az elmúlt időszakban több tízezeres elbocsátásokról lehetett hallani, Burány Sándor a napokban bejelentette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi adatai szerint a foglalkoztatottak száma megközelítette a négymillió főt, ami tíz éves rekordot jelent. – A kormányváltás óta 228 ezer új álláshely jött létre, így a 47 ezres csoportos létszámleépítések és az 56 ezres egyéb munkahely-megszűnések ellenére 125 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma – közölte munkaügyi miniszter.

Az MNO-nak nyilatkozó szakértőket meglepte a bejelentés, mivel emlékeik szerint a foglalkoztatottság valós helyzete 2002 végén és 2003 elején „siralmas volt, hiszen munkahelyek egész sora szűnt meg”. A „siker” hátterében a szakértők azt látják, hogy hatalomra kerülését követően kormány – feltehetőleg saját embereivel – felduzzasztotta a költségvetési szférát. A KSH adatai szerint 2002 január-június hónapokban átlagosan 789,2 ezer fő dolgozott a költségvetési intézményekben, idén augusztusra azonban 32,6 ezer fővel emelkedett ez a szám.

Több szakértő is statisztikai manipulációnak tartotta a kényszervállalkozások kifehérítésére tett kísérletet. Ismert: korábbi szándékával szemben a kormány júnusban arról döntött, hogy a munkaügyi ellenőrök fél évig nem bírságolják meg a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeket, ha azok hajlandók átminősíteni a kifogásolt szerződéseket. A KSH statisztikai adatai szerint idén mintegy húszezer munkavállaló „legalizálódott”, ám ezek számok nem értelmezhetők új munkahelyekként, hiszen azok eddig is léteztek. A kormány „fenyegetésére” azonban egyes kényszervállalkozók inkább beszüntették tevékenységüket, számuk legalább tízezerre becsülhető. Erre utal, hogy a KSH szeptember végi adatai szerint az egyéni vállalkozók száma 2002 december végéhez viszonyítva 7169 fővel csökkent.

A kormány anélkül, hogy bármit tett volna, húszezer új, statisztikai munkahelyet varázsol elő – mutattak rá a szakértők. – A január-augusztusi bér- és létszámstatisztikából az is kiderül, hogy az új foglalkoztatottak közül a nem teljes munkaidőben dolgozók száma nőtt nagymértékben. Ha a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát – mint ahogy a kormány teszi – teljes munkaidősre számítjuk át, akkor több mint tizenháromezerrel nagyobb számot kapunk, mintha a bázis év összetétele szerint számoltunk volna – fogalmaztak a szakemberek. Bár a kormány valóban jó eredményeket ért el a közmunka területén – míg tavaly 18 ezer főt foglalkoztattak így, idén ez a szám várhatóan 65 ezer főre nő -, a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ez a módszer nem elég hatékony, mert csak időleges megoldást jelent a foglalkoztatási problémával küszködő térségekben. Az adatok alapján a szakértők úgy fogalmaztak: összességében 113 ezer fős fiktív foglalkoztatottság-növekedésről lehet beszélni, amit semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy ennyi új, tartós munkahelyet hozott volna létre a kormány.

---