Kérdésünkre, hogy mi a szándékuk az önkormányzatok számára oly fontos adónemmel, be kívánják-e olvasztani a központi költségvetésbe, vagy esetleg azt tartják kívánatosnak, hogy ez az adónem teljesen megszűnjön a vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy nem kíván egy szükségszerűen lefolytatandó vizsgálódásnak, illetve szakmai vitának elébe menni.
László Csaba kiemelte, hogy egyetértés van a nemzeti bank és a kormányzat között abban, hogy a versenyképesség fokozása, illetve az eurozónához való legkorábbi, vagyis 2008-as csatlakozás kívánatos a magyar gazdaság számára. A jegybakkal való egyetértés üdvös példájának nevezte, hogy az MNB-vel konszenzusban dolgozták ki a jegybanktörvény módosítását, amit a kormányzat nemrégiben elfogadott. A versenyképesség javítását célzó intézkedések között emelte ki a társasági adó 18 százalékról 16 százalékra történő mérséklését, illetve azt, hogy háromszáz fő és húsz százalék pályakezdő alkalmazása fölött már járnak a befektetési adókedvezmények. Ugyancsak fontosnak nevezte Magyarország tőkevonzó képességének fokozása szempontjából azt, hogy a befektetési adókedvezmény igénybevételének határa 10 milliárdról 3 milliárdra elmaradott térségekben pedig 3 milliárdról 1 milliárdra csökken, illetve a kedvezmény időtartama öt évről tíz évre nő.
A pénzügyminiszter ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség fokozása szempontjából a legmeghatározóbb az árfolyam, az államháztartási hiány, a kamatláb és a bérek mozgása. Az árfolyam egy százalékpontos elmozdulása ugyanis ötszázmilliárd, a kamatláb kettőszázmilliárd, az eladósodás mértékének növekedése egyszázmilliárd, a bérek egy százalékpontja pedig ötvenmilliárd forint kiadást indukálhat.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
