November 3.: Magyar politikai élet

A Fidesz és az MDF bírálja a kormánypártok egyházpolitikáját; Alkotmányellenes a Mécs-bizottság felállítása; Ismét leszavazták Polt Pétert; Foglalkoztatottsági rekord és kormányzati számmisztika; Brókerügy a Parlamentben: Kiss Péter nem válaszolt; Koalíciós feszültségek a hírközlési törvény miatt; Kovács cáfolja, hogy államfőjelölt lenne két év múlva

A Fidesz és az MDF bírálja a kormánypártok egyházpolitikáját

A kormánypártoknak sem szakmai elképzelésük, sem politikai akaratuk nincs egy valódi egyházpolitikai program elkészítésére – hangzott el a Fidesz és az MDF közös hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A kormány egyházpolitikai koncepciója, amely a Szabad egyház szabad államban címet kapta, „valódi tartalom nélküli technokrata szöveg”, amely nélkülözi a konkrétumokat – hangoztatta Szászfalvi László (MDF) és Semjén Zsolt (Fidesz). Szászfalvi László szerint a szöveg „doktriner ultraliberális álláspont„, amely csak egy szűk politikai kör érdekeit és nem a valós társadalmi folyamatokat veszi figyelembe.

Alkotmányellenes a Mécs-bizottság felállítása

Az Alkotmánybíróság határozatával a Mécs Imre képviselő által vezetett parlamenti testület felállításáról szóló országgyűlési határozatot megsemmisítette. – Alkotmányellenes a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló, múlt évi országgyűlési határozat – mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn, Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott határozatával a Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő által vezetett parlamenti testület felállításáról szóló országgyűlési határozatot elfogadásának napjára, 2002. július 9-ére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Ismét leszavazták Polt Pétert

Gusztos Péter (SZDSZ) az Orbán-kormány idején értékesített tizenkét agrárgazdaság ügyében interpellálta Polt Pétert a Parlamentben. Mint fogalmazott, az előző kormány egy olyan határozattal magánosított tizenkét agrárgazdaságot, amely nem állt összhangban a privatizációs törvény rendelkezéseivel.
Polt Péter azt közölte: az ügyészség megállapította, hogy az ÁPV Rt.-t kormányhatározatban kérték fel a privatizációs törvény rendelkezése alapján, hogy a tizenkét agrárgazdaság állami tulajdonban lévő részvényeit 12 milliárd 690 millió forint értékben térítésmentesen adja az MFB Rt. tulajdonába, értékesítés céljából. A legfőbb ügyész elmondta, hogy a privatizációs törvény egy pontja szerint az ÁPV Rt. kivételesen indokolt esetben pénzbeli térítés nélkül is átadhat állami vagyont, ha a vevő bizonyos feltételek vállal.
A parlament egy igen szavazat mellett, 192 ellenszavazattal, három tartózkodással utasította el Polt Péter válaszát. A Fidesz és az MDF ülésteremben tartózkodó képviselői – az igennel szavazó Bartha László (Fidesz) kivételével – nem vettek részt a szavazásban. – A Fidesz nem kívánt asszisztálni a legfőbb ügyész elleni hajtóvadászat újabb fejezetében, ezért nem szavazott hétfőn a parlamentben a Polt Péterhez intézett interpelláció kapcsán – nyilatkozta az MTI-nek a szavazást követően Répássy Róbert (Fidesz).

Foglalkoztatottsági rekord és kormányzati számmisztika

Sokkal inkább a számokkal való bűvészkedés, mintsem tudatos kormányzati politika eredménye a napokban bejelentett foglalkoztatottsági rekord – mutattak rá munkaügyi szakemberek. Az adatok alapján úgy fogalmaztak: összességében 113 ezer fős fiktív foglalkoztatottság-növekedésről lehet beszélni, amit semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy ennyi új, tartós munkahelyet hozott volna létre a kormány.
Noha az elmúlt időszakban több tízezeres elbocsátásokról lehetett hallani, Burány Sándor a napokban bejelentette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi adatai szerint a foglalkoztatottak száma megközelítette a négymillió főt, ami tíz éves rekordot jelent.
Az MNO-nak nyilatkozó szakértőket meglepte a bejelentés, mivel emlékeik szerint a foglalkoztatottság valós helyzete 2002 végén és 2003 elején ”siralmas volt, hiszen munkahelyek egész sora szűnt meg„. A ”siker„ hátterében a szakértők azt látják, hogy hatalomra kerülését követően kormány – feltehetőleg saját embereivel – felduzzasztotta a költségvetési szférát. A KSH adatai szerint 2002 január-június hónapokban átlagosan 789,2 ezer fő dolgozott a költségvetési intézményekben, idén augusztusra azonban 32,6 ezer fővel emelkedett ez a szám. A kényszervállalkozások kifehérítésére tett kísérletet pedig több szakértő is statisztikai manipulációnak tartotta.

Brókerügy a Parlamentben: Kiss Péter nem válaszolt

Kulcsár találkozóival kapcsolatban tettek fel kérdéseket fideszes képviselők ma a Parlamentben. Kiss Péter kancelláriaminiszter arra a kérdésre, mi dolga lehetett együtt Kulcsár Attilának, Baja Ferencnek és Kovács László hölgyismerősének a bróker lakásán, mindössze annyit felelt: a Fidesz vádaskodik és zavart kelt. Kiss Péter szerint a kormány és a civil, tudományos és gazdasági szféra közti partnerség keretében természetes, ha a kormány illetékese fogadja az ország második legnagyobb bankjának a vezetőjét, illetve az európai uniós és önkormányzatokért felelős vezetőjét.

Koalíciós feszültségek a hírközlési törvény miatt

Komoly politikai feszültség alakult ki a szocialista frakció és a kormány között a parlament informatikai és hírközlési bizottságának legutóbbi ülésén. – A szükséges koalíciós egyeztetések nélkül a hírközlési törvény alapjaiban kerül veszélybe – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a mai sajtótájékoztatón. Rogán véleménye szerint Kovács Kálmán szakminiszter a kábeltelevíziós piac teljes ellehetetlenülését idézi elő akkor, ha a törvény a jelenlegi formájában kerül elfogadásra, hiszen a fogyasztói szerződés módosítása kapcsán kezelhetetlen helyzetet fognak előidézni. Ezekben a kérdésekben az ellenzék és a kormány között is vita folyik, de a képviselő úgy látja, hogy az igazi politikai feszültség valójában a szocialista frakció és a kormány között alakult ki a parlament informatikai és hírközlési bizottságának legutóbbi ülésén.

Kovács cáfolja, hogy államfőjelölt lenne két év múlva

Kovács László, az MSZP elnöke cáfolta azt a lapértesülést, hogy a söjtöri kihelyezett kormányülés után tartott megbeszélésen, amelyen egyes vezető szocialista politikusok és a miniszterelnök vett részt, megegyeztek volna abban, hogy Kovács László lesz 2005-ben a párt köztársasági elnökjelöltje, Medgyessy Péter pedig 2006-ban az MSZP kormányfő-jelöltjeként indul a parlamenti választásokon.