Azonnali eszkaláció – ezt okozhatná az ukrán külügyminiszter „javaslatcsomagja”

Andrij Ivanovics Szibiha ukrán külügyminiszter számos olyan elképzeléssel állt elő a müncheni biztonsági konferencián, amelyek egyenként is a háború eszkalációját eredményezhetnék. Így például békefenntartók formájában nyugati katonai jelenlétet sürgetett Ukrajnában, de arról is beszélt, hogy országa a saját haderejét más területeken is kész bevetni. Utóbbi gondolat az elmúlt napok Magyarországot katonailag fenyegető ukrán mondatinak fényében kifejezetten aggasztó.

Ukrajna külügyminisztere a háború eszkalálása mellett lobbizott a müncheni biztonsági konferencián. Andrij Ivanovics Szibiha a németországi eseményen nyugati katonai jelenlétet sürgetett Ukrajnában, s azt is belebegtette, hogy az ukrán haderőt más országokban is bevetnék. – A békefenntartókról vagy monitorozó csoportokról szólva, ez a projekt még folyamatban van. Ugyanakkor szükségünk van ezek jelenlétére Ukrajnában. Emellett a jövőben Ukrajna kész felvonultatni a saját haderejét idegen területeken is – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője.

A videón 43.50-től:

Különböző háborúpárti politikusok – köztük Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint ukrán, balti, lengyel és brit héják – az elmúlt időszakban többször is felvetették, hogy uniós, illetve más nyugati országból békefenntartókat küldenének Ukrajnába. Azonban a biztonságpolitikai és katonai szakértők szerint ezer sebből vérzik ez az elképzelés, amellyel pillanatok alatt kiszélesedhetne a háború. Ugyanis egy nyugati kontingens jelenléte esetén akár provokáció, vagy véletlen incidens miatt is könnyen Oroszország és a NATO közti közvetlen konfliktusává fajulhatna a háború. Továbbá a békefenntartás tipikusan a tűzszünet, mindkét fél beleegyezése, valamint világos mandátum megléte esetén működik.

Jelenleg mindegyik feltétel hiányzik, emellett Oroszország jelezte, hogy ellenséges lépésnek, közvetlen beavatkozásnak tekintenék a nyugati békefenntartók érkezését. Hivatalos orosz közlés szerint a nyugati egységeket, raktárakat, eszközöket adott esetben legitim katonai célpontnak tekintenék. Mindezt bonyolítaná, ha Brüsszel terveinek megfelelően Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, ugyanis az uniós szerződésekben is található a tagok kötelező katonai segítségnyújtására vonatkozó passzus. Figyelemre méltó, hogy az ukrán külügyminiszter ezt a NATO 5. cikkelyéhez hasonlította, mivel utóbbi azt jelenti, ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, azt a katonai szövetség mindegyik tag elleni támadásnak tekinti.

Az, hogy Szibiha az országa haderejének más – meg nem nevezett – területeken való bevetéséről beszélt, kifejezetten nyugtalanító. Korábban már nyomatékosította az ukrán vezetés, hogy nem riadnak vissza a katonai agressziótól, ha érdekeik úgy kívánják. Belaruszt például csapásméréssel fenyegették, amennyiben az ország nem vonja vissza a csapatait az ukrán határ mellől. A hazánkat katonailag fenyegető megszólalások pedig még aggasztóbbak: a napokban például arról beszéltek Ukrajnában, hogy egy esetleges konfliktus esetén egyetlen zászlóaljuk is legyőzhetné a Magyar Honvédséget. Utóbbi kijelentés miatt egyébként lapunk a NATO-hoz fordult.

Borítókép: Andrij Ivanovics Szibiha (Forrás: MTI/EPA/PAP)