Karácsony előestéje, másképpen szenteste van ezen a napon, amely a karácsonyi ünnepkör legjelesebb eseménye. Nevezik vigília napjának is. Magában foglalja az éjszakát, amelyen a keresztény világ Jézus, az Üdvözítő születését ünnepli. Az egyházi szertartások központi eleme az éjféli mise vagy istentisztelet. Német földről származó szokás szerint sok országban – Magyarországon a XIX. század óta – feldíszített fenyőt, karácsonyfát állítanak fel, és alatta helyezik el az egymásnak szánt ajándékokat. Ezen a napon sok népnél visznek a lakásba élő növényt, örökzöldet az állandó megújulás jelképeként. Van, ahol egész nap böjtölnek, csak este étkeznek, és ünnepi ételként halat fogyasztanak. Népszerű karácsonyi szokás volt magyar nyelvterületen az énekes, verses köszöntés, a „kántálás” és a Jézus születését, a bibliai történetet felelevenítő „betlehemezés”.
MOTTÓ: „Ha az embernek nincs saját világa, akkor egészen kellemes búslakodni a mások világának elmúlásán.” – írta John Osborne angol drámaíró, aki 9 éve, 1994-ben ezen a napon halt meg.
Ezen a napon történt
MAGYARORSZÁG – GÁZVILÁGÍTÁS ESEMÉNY:
1856.12.24.
1855-ben a Triesti Általános Osztrák Gáztársulat megépítette a Lóvásár (ma: Köztársaság) téren Budapest első gázgyárát. Az itt előállított gázt jórészt közvilágítási célokra használták. Az első gázlámpák 1856 karácsonyán gyulladtak ki a Belső Kerepesi (ma: Rákóczi) úton, a Belváros utcáin és középületeiben, valamint a bel- és lipótvárosi polgárok lakásában, üzleteiben, irodáiban.
VERDI: AIDA ESEMÉNY:
1871.12.24., Kairó
Addig soha nem látott káprázatos pompával tartották meg Giuseppe Verdi Aida című operájának ősbemutatóját.
RÁDIÓZÁS ESEMÉNY:
1906.12.24.
Az újfundlandi partoknál tartózkodó hajók rádiósai és néhány rádióamatőr a szokásos morzejelek helyett emberi hangot, s karácsonyi műsort hallhattak fülhallgatójukon. Reginald Aubrey 40 éves kanadai feltaláló próbálta ki új találmányát. Ez volt az első eset, amikor emberi hangot drót nélkül közvetítettek.
MAGYARORSZÁG – II. VILÁGHÁBORÚ ESEMÉNY:
1944.12.24., Sopronkőhida
A nyilas rögtönítélő hadbíróság halálos ítéletét végrehajtva ezen a napon Sopronkőhidán kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét és társait.
MAGYARORSZÁG – DUNA TELEVÍZIÓ ESEMÉNY:
1992.12.24.
Ezen a napon kezdte el rendszeres adásait a Duna Televízió, amely azóta a Kárpát-medence és a világ magyarságának legfőbb információs bázisává fejlődött.
Ezen a napon született
DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA
SZÜLETETT: 1793.12.24., Jászberény
MEGHALT: 1872.09.29., Miskolc
Az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. 1810-ben Pesten lett színésznő. 1813-ban feleségül ment Déry István színészhez. 1815-1847 között vándorszínészként az egész országot bejárta. Hosszabb ideig Miskolcon játszott, majd nevéhez fűződött Kolozsvárott az operaelőadások megindítása és felvirágoztatása. Sokoldalú primadonna volt, aki a drámai előadásokon a naiva szerepkört játszotta, az operaszínpadokon elsősorban a szoprán szólamokat énekelte. Több száz szerep volt a repertoárján. Sikerei révén jelentős szerepet játszott a magyar színészet elismertetésében.
MICKIEWICZ, Adam
SZÜLETETT: 1798.12.24., Zaosie
MEGHALT: 1855.11.26., Konstantinápoly
Lengyel költő, író, a lengyel nemzeti függetlenség harcosa. Kisnemesi családból származott. Egyetemi tanulmányai alatt kezdetben természettudományokkal, majd irodalmi-művészeti tudományokkal foglalkozott. 1817-ben csatlakozott az egyetemisták titkos, hazafias csoportosulásához, a Filomaták társaságához. 1820-ban filomata barátaihoz írta első nagy versét Óda az ifjúsághoz címmel. 1822-ben megjelent első kötetének költeményei a romantika első áttörését jelentik a lengyel irodalomban. Mesterműve az 1832-34-ben keletkezett Pan Tadeusz című epikus költemény, amely a lengyel nemesi élet enciklopédiája. A Pan Tadeusz szintézis, amelyben megtalálhatók a klasszikus hőseposz, a népi epika, a nemzeti adomázás és a XIX. századi regény elemei.
JOULE, James Prescott
SZÜLETETT: 1818.12.24., Salford
MEGHALT: 1889.10.11., Sale
Angol fizikus, az energiamegmaradásra vonatkozó törvény megfogalmazója. Munkássága során a természet erői közötti összefüggéseket kutatta. Számos kísérlet után megállapította a hő, a mechanikai munka és az elektromos energia közötti számszerű összefüggéseket. Jelentősek a gázok belső energiájára vonatkozó vizsgálatai is. Több törvény viseli a nevét, a legismertebb a Joule-Lenz-törvény, amely szerint az elektromos áram által átjárt vezetőben keletkező hő arányos az áramáthaladás idejével. A mindennapi életben is naponta találkozhatunk a nevével, különösen ha a kalóriatáblázatokat böngésszük – egy kalória 4,1868 joule-lal egyenlő, mivel a joule az energia alapegysége.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ / SISSI
SZÜLETETT: 1837.12.24., München
MEGHALT: 1898.09.10., Genf
Osztrák császárné és magyar királyné, Ferenc József felesége. Jelentős érdeme volt a magyar-osztrák kapcsolatok rendezésében, az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Egy olasz anarchista merényletének esett áldozatul.
FESZTY ÁRPÁD
SZÜLETETT: 1856.12.24., Ógyalla
MEGHALT: 1914.06.01., Lovrana Festő.
Az akadémikus művészet jellegzetes képviselője volt. Népszerűségét elsősorban az 1896-ban elkészült, 1800 négyzetméteres Magyarok bejövetele című körképének köszönhette.
JIMÉNEZ, Juan Ramón
SZÜLETETT: 1881.12.24., Moguer
MEGHALT: 1958.05.29., San Juan (Puerto Rico)
Nobel-díjas spanyol költő. 1956-ban irodalmi Nobel-díjat kapott „lírájáért, amely a magas rendű szellemiség és a tiszta művészet példája spanyol nyelven”.
KERTÉSZ MIHÁLY / Michael CURTIZ
SZÜLETETT: 1888.12.24., Budapest
MEGHALT: 1962.04.10., Hollywood
Oscar-díjas magyar születésű amerikai filmrendező. Első filmjét 1912-ben készítette, Magyarországon összesen 38 produkciót forgatott. A néma korszak legképzettebb magyar alkotóművésze volt. 1927-től élt Hollywoodban, s attól kezdve rendezett a Warner-testvérek számára mozgalmas és látványos történelmi kalandfilmeket, de a szórakoztató közönségfilm minden műfajában jelentékenyet alkotott. Már 1930-ban dolgozott színes eljárással. A II. világháború idején forgatta legendás antifasiszta filmjét, a Casablancát, amelyért megkapta az Oscar-díjat. További ismert művei: Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge, Fehér karácsony.
JÁSZAY-HORVÁTH ELEMÉR
SZÜLETETT: 1888.12.24., Orosháza
MEGHALT: 1933.04.10., Budapest
Költő, újságíró. 1911 és 1923 között hírlapíróként működött Orosházán, majd Budapestre költözött, és a Magyarság munkatársa lett. A Nyugat kritikusai értékelték mértéktartó, klasszicizáló költészetét. Élete vége felé szinte kizárólag finom szatírájú, humoros műveket írt.
ERDEI FERENC
SZÜLETETT: 1910.12.24., Makó
MEGHALT: 1971.05.11., Budapest
Kossuth-díjas agrárközgazdász, szociológus, politikus, akadémikus.
Ezen a napon halt meg
GAMA, Vasco da
MEGHALT: 1524.12.24., Cochin (India)
SZÜLETETT: 1460., körül, Sines Portugál tengerész, felfedező, India alkirálya.
KELEMEN LÁSZLÓ
MEGHALT: 1814.12.24., Csanádpalota
SZÜLETETT: 1762.07.26., Kecskemét
Színész, színigazgató, a magyar hivatásos színészet megindítója.
JERNEY JÁNOS MEGHALT : 1855.12.24., Pest SZÜLETETT : 1800.05.12., Dorozsma Nyelvész, történész, akadémikus, a magyar őshaza-kutatás jeles képviselője.
THACKERAY, William Makepeace
MEGHALT: 1863.12.24., London
SZÜLETETT: 1811.07.18., Calcutta
Angol író. A viktoriánus korszak egyik legnagyobb realista prózaírója volt. Pályáját újságíróként kezdte, 1846-47-ben jelent meg híres sorozata a sznobokról a Punch című angol humoros hetilapban. A sznobizmus jelenségeinek feltérképezése során jutott el élete főműve, a Hiúság vására című regény (1847-1848) megírásához. További regényeiben a brit társadalom képmutatását tette nevetségessé (Pendennis története, A Newcome-család), csakúgy mint történelmi elbeszélésében (Henry Esmond).
JORDAN KÁROLY
MEGHALT: 1959.12.24., Budapest
SZÜLETETT: 1871.12.16., Pest
Kossuth-díjas matematikus, akadémikus. Munkásságának fő területe a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika volt.
SÁNDOR KÁLMÁN
MEGHALT: 1962.12.24., Budapest
SZÜLETETT: 1903.01.14., Újpest
Kossuth-díjas író, újságíró. Az 1930-as években írt regényei a munkásság és a kispolgárság nyomoráról festettek valós képet. 1944-ben Dachauba internálták, 1946-ban betegen tért haza. 1948-ban ő szerkesztette az Irodalmi Szemlét. Ismert művei A legsoványabb tehén esztendeje című regény (1930) és a Széplányok sisakban című elbeszéléskötet (1957).
TZARA, Tristan
MEGHALT: 1963.12.24., Párizs
SZÜLETETT: 1896.04.16., Moinesti (Románia)
Román származású francia költő. Ő indította meg az egyik legfontosabb avantgárd irányzatot, a mindent lerombolni szándékozó dadaizmust, és ő fogalmazta meg a dadaisták hét kiáltványát. Első műve, az Antipyrin úr kalandja egyben az első dadaista mű. A dadaista lázadás szellemében fogant művei erősen hatottak pl. Aragon és Breton fejlődésére. A spanyol polgárháború idején – a francia értelmiség tagjaival – a köztársaságiak oldalán harcolt. A háború után költészete letisztult, lehiggadt, mind felelősségteljesebb magatartást tanúsított a kor és a társadalom kérdéseiben. Ezt mutatta A menekülés című műve.
ARAGON, Louis
MEGHALT: 1982.12.24., Párizs
SZÜLETETT: 1897.10.03., Párizs
Francia költő, író. 1922-ben Bretonnal együtt a szürrealista mozgalom egyik elindítója, folyóiratainak szerkesztője volt. Az 1950-es évektől az Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjaként jelentős közéleti és politikai tevékenységet fejtett ki.
KÁDÁR GYÖRGY
MEGHALT: 2002.12.24.
SZÜLETETT: 1912.01.11., Budapest
Kossuth- és Munkácsy-díjas festő és grafikus, kiváló művész. Festői stílusa elsősorban a kubizmus és a konstruktivizmus elemeiből épült. Nagyméretű, Vihar előtt című Dózsa-kompozíciója, amelyet Konecsni Györggyel közösen festett, hozta meg számára a teljes elismerést.
A vihar egy kamiont is felborított az autópályán + videó
