Ugyanilyen okból megsemmisítették az alkotmánybírák a törvénynek azt a rendelkezését is, amelynek alapján a közbiztonsági őrizet abban az esetben is elrendelhető, ha azt az előállított személy érdeke – ittasság vagy más okból ön- vagy közveszélyes állapot – szükségessé teszi.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette e két törvényi rendelkezésnek a vonatkozó BM-rendeletben foglalt végrehajtási előírásait is.
A személyi szabadsághoz fűződő alapjog sérelmét állító azon indítványokat, amelyek a rendőrségről szóló törvény további rendelkezéseinek megsemmisítésére irányultak, az Alkotmánybíróság elutasította.
A többségi határozathoz Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Harmathy Attila, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybírók különvéleményt fűztek, így a jelenleg tízfős testületben – az Alkotmánybíróság történetében másodszor – az elnök szavazata döntött.
A testület az államfő törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezésével kapcsolatos, hétfőn kihirdetett határozatát fogadta el első ízben – öt különvélemény mellett – az elnök szavazatával.
Az AB megsemmisítette a Rendőrségi törvény két rendelkezését
Az Alkotmánybíróság a személyi szabadsághoz való jog sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság elé állíthatja azt a személyt, akit eltűntként köröznek - tudatta a testület kedden közleményben az MTI-vel.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!