A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának mai ülésén hangsúlyozta: a folyó fizetési mérleg finanszírozási oldalát legalább 1-1,2 milliárd euróval rontotta a magyar cégek külföldi terjeszkedése, tőkekivitele, ami ennek ellenére kedvező, a magyar gazdaság erejét mutatja. „A beinduló feldolgozóipari beruházások hosszabb távon növelik az exportot, de hozzájárultak az import jelentős növekedéséhez is, mintegy 1 milliárd euróval rontva a folyó fizetési mérleget” – mondta. Kedvezőnek nevezte az államtitkár, hogy a növekvő exportnak köszönhetően javul a foglalkoztatottság. Az államtitkár emlékeztetett: a növekvő beruházásokkal összefüggésben megnőttek az ÁFA visszaigénylések és az SZJA bevételeket a tervezetthez képest csökkentette, hogy a tárca által vártnál jóval többen éltek adókedvezményi lehetőséggel. Mindez rontotta az államháztartás helyzetét. „Az óriási mértékben megugrott, 1.600 milliárd forintot is elérő lakáshitel állományhoz kapcsolódó támogatások a tervezettet meghaladó mértékben terhelték a költségvetést” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács tavaly évközi döntései jelentősen növelték az államadósság kamatterheit. „A decemberi 3 százalékpontos kamatemelés az idén várhatóan 100 milliárd forintos plusz kamatterhet jelent” – tette hozzá. Veres János ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy a fizetési mérleg hiányából mintegy 2,3 milliárd euró köthető a gazdaság és az export növekvő bővüléséhez. Varga Mihály a bizottság fideszes elnöke hiányolta, hogy az államtitkár a gondok felsorolása mellett nem ismertette sem a kormány által választott terápiát, sem azt, hogy mire helyezi a hangsúlyt a kabinet az idén. Példátlan mértékűnek nevezte az államháztartás deficitjének a PM eredeti és módosított előrejelzését is meghaladó mértékét.
Varga Mihály a tanácskozás ideje alatt, az ülésterem előtt újságíróknak kijelentette: „szomorúan tapasztaltuk, hogy a kormány még mindig inkább a helyzetfelmérésnél tart, és sokkal kevésbé a terápia meghatározásánál”. Veres János tájékoztatója kapcsán elmondta: „hallhattunk arról, hogy a piac hogyan reagált a változásokra, hogy a vállalkozások, az ipar, a beruházások hogyan alakultak, de egy szót nem hallhattunk arról, hogy a kormány hogyan kívánná ösztönözni ennek a helyzetnek a megváltozását, és hogyan törekszik arra, hogy az uniós csatlakozások előtt néhány hónappal a magyar vállalkozásokat helyzetbe hozza”. Varga Mihály a tájékoztatót ezért „féloldalasnak” értékelte. „Nem hallottunk arról sem, hogy ki az oka, és kit terhel a személyi felelősség azért, hogy valótlan adatokra épült a 2004-es költségvetés” – mondta.
Szabó Lajos szocialista alelnök az MTI-nek azt mondta: a magyar gazdaság visszatért a hosszú távú fejlődés, export- és beruházás-vezérelt fejlődési pályára, július óta számos jele van annak, hogy a gazdaság túljutott a mélyponton. Példaként említette, hogy júliustól novemberig több mint 14 százalékkal emelkedtek a beruházások. Hozzátette: „a gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozóipari beruházások a 2002. évi 10 százalékos mérséklődés, és a tavaly első félévi 4 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben rendkívül erőteljesen, közel huszonhét százalékkal bővültek”. Úgy vélte: teljesültek a költségvetési politika főbb célkitűzései, a jogszabályoknak megfelelő ütemben növekedtek a nyugdíjak és a szociális ellátások, emelkedtek az oktatás és a szakképzés támogatása, és több pénz jutott a vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra.
origo.hu
Ezért bukott le a karateedző, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy kisfiút
