Minden bizonnyal sok kisbolt kénytelen lesz bezárni a közeljövőben, mert a tulajdonosok, üzemeltetők nem tudják teljesíteni a novembertől hatályos higiéniai előírásokat. Így akár több tízezer ember megélhetése, az elöregedő aprófalvak esetében pedig ellátása kerül veszélybe az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozó, mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumi együttes rendelet miatt.
A kisboltok tulajdonosai, üzemeltetői egyre inkább attól tartanak, hogy rövidesen be kell zárniuk, mert tőkeszegénységük miatt képtelenek elvégeztetni az előírt változtatásokat. A rendelettel ugyanis olyan követelményeket állítanak a kereskedők elé, amelyek műszaki átalakításokat igényelnek, ám ezek sokak szerint betarthatatlanok, egyes előírások pedig fizikailag megvalósíthatatlanok. Sokan nem értik például, miért szab a rendelet azonos feltételeket az élelmiszer-előállítóknak és a -forgalmazóknak.
Az egy-két alkalmazottal dolgozó kisboltok, családi vállalkozások mindennapjait pedig szinte ellehetetleníti, hogy az üzlettel kapcsolatos adminisztráció jelentősen bővül: a vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a felhasznált takarító- és fertőtlenítőszerekről, sőt a takarítás részletes leírásáról is, amiben meg kell nevezni a felelős személyeket is. A kereskedők megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kártevők elleni védekezést egy írásbeli program alapján kell végezni, s a kihelyezett búvóméregládákról még térképet is készíteniük kell. Az üzletek felszerelésével kapcsolatos előírás, hogy ahol az élelmiszer készítését, adagolását vagy csomagolását végzik, ott maximum három méteren belül kézmosót és kétmedencés mosogatót kell felszerelni.
A vásárlókocsik tisztításához pedig hideg-meleg vizes zuhannyal ellátott helyiséget kell biztosítaniuk. Ez az érintettek szerint kisméretű boltban helyhiány miatt nem kivitelezhető. Szintén a helyhiány miatt nem megvalósítható a zöldség-gyümölcs, valamint a tojás más élelmiszerektől elkülönített raktárban tárolása sem. Véleményük szerint sok esetben betarthatatlan a rendelet azon előírása is, hogy egyes eszközök csak egyes élelmiszerekkel érintkezzenek. Így például azon a tálon, amelyen korábban például sajtot tároltak, mosás és fertőtlenítés után sem tárolható más élelmiszer.
Antallfy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke a Magyar Nemzetnek korábban kifejtette: a rendelet bevezetését uniós követelményekre való hivatkozással nem tudják elfogadni. Kiemelte: az Európai Unióban a szabályokat ugyanis csak jövő időben értelmezik, aminek eredményeképpen lehetséges, hogy Olaszországban a száz éve működő boltoknak nem kell megfelelniük a legújabb követelményeknek. A Kisosz – fogalmazott az elnök – el tudná fogadni az új szabályok bevezetését, ám csak a jövőben nyíló boltok esetében.
Másik rossz hír azoknak a kereskedőknek, vállalkozóknak, akik önkormányzati bérleményben dolgoznak, hogy a helyhatóságok ez év januárjától egyéves felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatják a határozatlan idejű bérleti szerződéseket, s még cserehelyiséget sem kell felajánlaniuk. Erre az 1993-ban született és 1994. január elsejével életbe lépő lakástörvény ad lehetőséget. Egy becslés szerint a változás csupán Budapesten 13-15 ezer, országosan pedig akár 60 ezer vállalkozást is érinthet.
A változtatással lehetőségük nyílik a helyhatóságoknak arra, hogy a korábbi szerződés helyett újat írjanak, s azt elfogadtassák a bérlővel. Ha ezt az utóbbiak mégsem látják el kézjegyükkel, s nem lesz új szerződés a felek között, akkor az évek alatt a helyiségbe invesztált, felújításra, modernizálásra fordított forintjaik is elvesznek. Az éremnek azonban itt is két oldala van: sok helyütt a piaci árakhoz képest irreálisan alacsonyak a bérleti díjak, s eddig az önkormányzatok voltak e szabályozás vesztesei.
Más vélekedések szerint most megfordul a helyzet, s a jövőben a jelenlegi bérlők lehetnek a vesztesek, a kiszolgáltatottak. Természetesen van „aranyút” is: marad a bérlő, s az önkormányzat is reálisabb bérleti díjhoz jut. Kérdéses azonban, hogy ezt ki tudják-e majd gazdálkodni a vállalkozások, s az is válaszra vár, hogy mely kerület vagy település vezetői preferálják azokat, akik legalább egy évtizede tevékenykednek adott helyen, értékesítenek vagy szolgáltatnak a lakosságnak, s fizetik az iparűzési adót.
origo.hu
Egy X. kerületi iskolát fenyegetett meg robbantással egy kisfiú
