Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Több száz, fedőcégek mögé bújtatott olajtanker segíti Oroszországot abban, hogy a nyugati szankciók ellenére is fenntartsa olajexportjának nagy részét. A „szellemflottának” nevezett, elöregedett hajókból álló hálózat lehetővé teszi, hogy Moszkva továbbra is értékesítse olajexportjának mintegy 60 százalékát, miközben a hajók tulajdonosai és útvonalaik gyakran rejtve maradnak – írja a Le Monde.
Az észt haditengerészet szerint ezek a hajók nemcsak a szankciók kijátszásában, hanem más, potenciálisan ellenséges műveletekben is részt vehetnek. A lap arról ír, hogy egyre több jel utal arra, hogy egyes tartályhajók tenger alatti kábelek megrongálásában vagy drónok indításában is szerepet játszhatnak.
Ivo Värk, az észt haditengerészet parancsnoka szerint a Balti-tengeren egyre több gyanús tanker tűnik fel, amelyek Oroszországból indulnak vagy oda tartanak. Ezek közül sok elöregedett, rossz műszaki állapotú, és gyakran kikapcsolják az automatikus azonosító rendszerüket (AIS), hogy eltűnjenek a radarokról.
Információk szerint a nyugati szankciók szigorodása után Moszkva rejtett szállítási hálózatot épített ki, amelyet fedőcégek és hamis biztosítási papírok mögé bújtatnak. A G7-országok 2023 decemberében megtiltották saját vállalataiknak, hogy a meghatározott árplafon felett orosz szénhidrogéneket szállítsanak, ám ez a rendszer csak részben hatékony: a titkos flotta mérete azóta drámaian nőtt.
2025 elejére az S&P Global Market Intelligence adatai szerint a szellemflotta 940 hajóból állt – ez a világ olajtanker-állományának 17 százaléka – egy év alatt 45 százalékos növekedéssel. Ezek átlagosan 20 éves hajók, szemben a normál tankerflotta 13 éves átlagával, ami súlyos biztonsági és környezetvédelmi kockázatot jelent.
Az elmúlt két évben megszaporodtak a tenger alatti infrastruktúrát érintő incidensek a Balti-tengeren. Finnország, Svédország és Németország partjainál több optikai és energiaátviteli kábel, valamint gázvezeték is megsérült. Bár a legtöbb esetet hivatalosan balesetként kezelték, több szakértő szerint a hajók szándékosan is okozhatták a károkat.
2023 októberében a kínai Newnew Polar Bear hajót gyanúsították azzal, hogy horgonyával megrongálta a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector gázvezetéket. Egy évvel később egy másik kínai tanker, a Yi Peng 3, két optikai kábelt szakított el svéd vizeken. 2025 januárjában Finnország már le is foglalt egy orosz szellemflottához köthető hajót, az Eagle S-t, amely horgonyával 170 kilométeren át vonszolta az Estlink 2 nagyfeszültségű kábelt.
A kábelek javítása hónapokba telik: az észt–finn összeköttetés megsérülése például 18 százalékos áramár-emelkedést okozott Észtországban.
A gyanú szerint egyes tankerhajók drónindító platformként is működhetnek. 2024 szeptemberében dróntámadás bénította meg a koppenhágai és oslói repülőtereket, miközben dán források a Pushpa nevű hajót azonosították lehetséges indítóként. Hasonló drónok jelentek meg német katonai létesítmények felett is.
A NATO-tagállamok válaszul fokozzák a felderítést. 2024 végén tizenkét ország – köztük Németország, Dánia és a balti államok – szigorította a tengeri ellenőrzéseket, és biztosítási igazolás bemutatásához kötötte a behajózást. A dán haditengerészet 2025 februárjáig 90 ellenőrzést végzett, és öt hajót visszatartott biztonsági és környezetvédelmi okokból.
A helyzet éleződése miatt a NATO 2025 januárjában elindította a Baltic Sentry hadműveletet, amely a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának védelmét szolgálja. A művelet keretében fregattokat, tengeri járőrgépeket és drónokat vezényeltek a térségbe.
Észtország, amely mindössze hét hadihajóval rendelkezik, a szövetségesek támogatására számít. Ivo Värk parancsnok szerint a NATO jelenléte elengedhetetlen az elrettentéshez, mert „minél közelebb kerülünk az orosz érdekekhez, annál nagyobb az eszkaláció veszélye”.
A Balti-tenger stratégiai fontosságú útvonal: itt halad át napi mintegy 700 ezer hordó orosz olaj, amely Finnország és Észtország partjai között zajlik. Egy esetleges blokád súlyosan érintené az orosz gazdaságot, amely bevételeinek 30–50 százalékát a szénhidrogénekből szerzi.
A balti államok vezetői – köztük Evika Siliņa lett miniszterelnök – már nyíltan beszélnek arról, hogy meg kellene akadályozni a szellemflotta áthaladását a térségen. Egy ilyen lépés azonban sértené az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, amely garantálja a szabad hajózást.
Oroszország eközben katonai kísérettel lát el egyre több tankert, és nyíltan figyelmeztetett: kész megvédeni hajóit a Balti-tengeren. A Kremlhez köthető elemzések már arról írnak, hogy a térség „potenciális hadműveleti zónává” válhat.
A szakértők szerint a Balti-tengeren zajló események jól illeszkednek az orosz hibrid hadviselés mintázatába, amelyben a tagadható, nehezen bizonyítható akciók destabilizálják az ellenfelet. Henrik Praks észt biztonságpolitikai kutató szerint a cél a NATO-országok közötti bizalmatlanság növelése és a válaszlépések megosztása.
Ahogy a NATO megerősíti jelenlétét, a feszültség tovább nőhet. Egyre világosabb, hogy a Balti-tenger már nem „semleges zóna”, hanem a geopolitikai versengés egyik frontvonala lett.
Borítókép: Orosz tankhajó az Északi-tengeren (Fotó: AFP)
Az Európai Unió megállapodást kötött.
A lengyel alkotmánybíróság döntést hozott a bírák ügyében.
Sokan már most a választási ígéretek megszegését emlegetik.
Letartóztatták a bizottság tisztviselőjét és volt alelnökét.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Az Európai Unió megállapodást kötött.
A lengyel alkotmánybíróság döntést hozott a bírák ügyében.
Sokan már most a választási ígéretek megszegését emlegetik.
Letartóztatták a bizottság tisztviselőjét és volt alelnökét.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Jövő szeptembertől rátennék a kezüket a magyarok pénzére.
A balliberális szavazók is neheztelnek Magyar Péterre.
Olyan izgalmas, hogy biztosan nem akar lemaradni róla.
Szentkirályi Alexandra megmutatta, hogyan néz ki, amikor egy politikus válaszol a kérdésekre.
A lengyel alkotmánybíróság döntést hozott a bírák ügyében.
Sokan már most a választási ígéretek megszegését emlegetik.
Letartóztatták a bizottság tisztviselőjét és volt alelnökét.
Allahu akbar!
Megy a hiszti ezerrel, az olimpiai bajnoknak semmi sem jó.
The government has repeatedly signaled that it is ready to help.
A vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!