A táncművészet képviselői tavaly decemberben elküldtek a kulturális tárcának egy, a magyar hivatásos táncművészet helyzetét átvilágító tanulmányt, amely javaslatokat tartalmaz problémáik megoldására. A kulturális tárcával való többszöri időpontegyeztetés ellenére Hiller István csak most reagált először a táncosok felvetéseire.
A szakma mindenekelőtt a táncművészet helyzetét szabályozó tánctörvény megalkotását tartaná szükségesnek. Egyesek szerint legkevesebb másfél-két milliárd forint hiányzik a normális működéshez, új, minőségi produkciók létrehozásához. A teljeskörű rendezéshez azonban 2008-ig összesen 6 milliárd forintra lenne szükség, a táncosok emiatt hosszabb távú, 4-5 évre szóló finanszírozási reformterv készítését javasolják, amely egységes és áttekinthető támogatási rendszert állítana fel.
Az áfatörvény azon pontjának módosítása, miszerint az állami támogatások után nem lehet visszaigényelni az áfát, nehéz helyzetbe hozott több színházat is. Kompenzációt pedig nem minden intézménynek szavaztak meg, így a Nemzeti Táncszínháznak sem, amely több mint 34 millió forinttól esett el, vagyis szinte „megbénult” a teátrum – fogalmazott Novák Ferenc, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke.
A Nemzeti Táncszínház 110 százalékos nézettséggel működik, és ez az egyetlen olyan színház hazánkban, amelyben az előadások 40 százaléka gyerekeknek szól – hangsúlyozta Novák Ferenc. A magyar táncművészek és koreográfusok nem mindennapi eredményeket érnek el belföldön és a nemzetközi táncéletben egyaránt. Éppen ezért nem tartható, hogy a táncosok minimális bérekből éljenek, kényszervállakozókként dolgozzanak – mondta Novák Ferenc. A Pécsi Balettnek a mai napig nincs alapítólevele, az Experidance Társulat alig kap támogatást működéséhez, Bozsik Yvett csapata egy Betlen téri kis épületben tud csak próbákat tartani – vélekedett.
A Kortárs Táncszínházi Egyesület nevében Angelus Iván úgy fogalmazott: megérett a helyzet az érdemi továbblépésre. Az elmúlt tizennégy évben ugyanis a táncművészetben nem jött létre a rendszerváltás, nincs a mai napig új koncepcióval rendelkező kultúrpolitika, ezért az egyesület a felelős szervek és a Tánckerekasztal közötti jogszabályban rögzített érdemi párbeszédet szorgalmazza – közölte Angelus Iván. Emellett a táncművészet legprogresszívebb, innovatívabb, független szektora finaszírozásának megduplázását tartanák kívánatosnak.
A táncosok közül többen azt szorgalmazzák, hogy a befogadó helyeket a tárca részesítse olyan mértékű anyagi támogatásban, amelyből azok biztosítani tudnák a kezdő, még kísérleti stádiumban lévő együttesek, alkotók bemutatkozását. A táncosok a bérezéssel kapcsolatban azt szeretnék, ha a miniszérium rendezné és szabályozná a bérezési normát, figyelembe véve a korai nyugdíjba vonulást.
Hiller István kulturális miniszter elfogadta a táncosok által kezdeményzett kerekasztal-tárgyalás összehívását, az első megbeszélésre február utolsó hetében kerülhet sor. A miniszter biztosította a táncszakmát arról, hogy fontosnak tekinti a magyar táncművészet helyzetét. Elmondása szerint másfél évtizeddel a redszerváltás után a kulturában is elérkezett az idő, hogy egy-egy ágazat képviselői összefogjanak, ez már sikerült a filmeseknek, az íróknak. Hiller István szerint szisztematikus gondolkodásra van szükség, érdemi változás azonban csak akkor következhet be, ha a táncszakma képviselői egymás közötti párbeszéde is javul.
A sajtótájékoztató végén Kiss János a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke bejelentette: lemond tisztségéről, de továbbra is minden erejével segíti a táncszakmát.
nemzeti petíció
Az emberek érzik, hogy most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!