Felkészültségből: közepes

Közepes Magyarország uniós felkészültsége - vélik a hazai cégvezetők. A BellResearch és a Figyelő felmérése szerint a gazdasági szereplők 13 százaléka kedvezőtlen eredményeket vár a csatlakozástól, míg 40 százalék semleges álláspontra helyezkedik.

Magyarország uniós felkészültségét összességében közepesnek ítélik a hazai cégvezetők és gazdasági döntéshozók – derül ki a BellReseach és a Figyelő felméréséből. A kutatás szerint Magyarország felkészültségét legkritikusabban a nagyvállalati vezetők ítélték meg: 56 százalékuk közepesnek, 32 százalékuk rossznak minősítette. Magyarország relatív felkészültségét nagyjából a többi tagjelölttel azonos szintűnek látják a vállalati vezetők. A legjobbnak a törvényi háttér, a szabályozási rendszer állapotát ítélték meg. A hazai gazdasági szereplők versenyképességét is jobbra értékelték a válaszadók, de igen kis többséggel. Nem ilyen kedvező a megítélés a befektetőkre gyakorolt vonzóerő, az államigazgatás harmonizációja és az intézményi háttér kialakítása, illetve a szociális biztonság szempontjából. Kiemelkedően rossznak ítélték meg a válaszadók az egészségügyi rendszert a többi csatlakozó országéhoz képest.

A belépés magyar gazdaságra gyakorolt általános hatását a vállalatok vezetőinek közel fele tartja kedvezőnek, 40 százalék semleges álláspontra helyezkedik. A megkérdezettek 13 százaléka kedvezőtlen eredményeket vár a csatlakozástól. Legoptimistábbnak a nagyvállalati szegmens mutatkozik, 60 százalékuk pozitív hatásokra számít. A vállalat méretével az optimizmus kézzelfoghatóan csökken – állapítja meg a kutatás. A kedvező irányú várakozások a külföldi jelenléttel rendelkező, központi régióban működő vállalatok közgazdasági végzettségű vezetőire jellemzők. A kedvezőtlen hatásra számítók között több a nyugat-magyarországi, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, a jogi végzettségű, illetve a női vezető.

A vezetők arra számítanak, hogy a csatlakozás nyertesei között lesznek a szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a turizmus, valamint az autó- és járműipar. Ide sorolható még a távközlés, az ingatlanpiac és az oktatás is. Problémás ágazatként azonosították a könnyűipart, az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot és a bányászatot, illetve a vegyipart.

A vállalatvezetők közel fele nem számít a tőkeimport növekedésére. A gazdasági döntéshozók háromnegyed részének az a meggyőződése, hogy vállalatuk nem fog aktívabban hozzájárulni a tőkekivitelhez sem, mint azt korábban tette. A nagyobb vállalatok mindössze 11 százaléka gondolja úgy, hogy csatlakozás ösztönzőleg hat a külföldre irányuló befektetésekre – számol be a felmérés készítője.