Szigorúbb fellépés a spamküldők ellen

A nemzetközi felmérések szerint a világhálón évente elküldött mintegy kilencmilliárd elektronikus levél fele kéretlen reklámüzenet. Az e-mailben történő reklámozás tízszer olcsóbb minden más reklámozási módnál - írja a Napi Gazdaság

Magyarországon a jog sokáig „hallgatott” a problémáról, majd az elektronikus kereskedelemről hozott 2001. évi CVIII. törvény rendezte a legfontosabb kérdéseket. A magyar szakemberek az általában alkalmazott két nagy rendszer közül a szigorúbbat, a számos európai országban működő úgynevezett opt-in megoldást választották az elsősorban az angolszász országokban általánosabb (és engedékenyebb) úgynevezett opt-out alkalmazással szemben.

Az opt-in rendszerben kizárólag a felhasználó előzetes engedélye után lehet kéretlen, üzleti célú, tömeges e-maileket küldeni – tehát a civil szervezettől vagy alapítványtól kapott üzenet nem tartozik ebbe a kategóriába. Ilyen engedély, ha valaki regisztrálja magát egy internetes oldalon és hozzájárul a reklámüzenetek számára történő küldéséhez. A reklámozó köteles nyilvántartást vezetni az „igénylőkről”, és a regisztrált számára biztosítani kell olyan e-mail címet is, ahol – amennyiben a későbbiekben mégis meggondolja magát – kérheti a reklámfolyam megszüntetését.

Az engedélyt adókon kívül a szolgáltató másnak nem küldhet reklámot és az ominózus listán szereplők adatait is csak az előzetes engedély megszerzését követően adhatja tovább harmadik személynek. Az opt-out rendszer esetében nincs szükség ilyen előzetes hozzájárulásra, ám a kéretlenül „megtámadottnak” minden esetben biztosítani kell a leiratkozási lehetőséget, a levél fejlécén nem szerepelhet fiktív, elérhetetlen cím.