A kényszer szülte kisvasút

A Trianoni békediktátum által kétharmad részétől megfosztott ország elveszítette legjelentősebb erdőségeit, bányavidékeit. Ezért kellett növelni a fakitermelést a Bükk erdeiben is, melynek elősegítésére épült meg a Szinva-patak festői szépségű völgyének kisvasútja.

Jakóts Ádám
2004. 05. 07. 13:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Fotótehervonat Lillafüreden 2004. január 30-án

Az első fával rakott szerelvény 1920-ban indult el a ma 14 km hosszú Miskolc – Lillafüred – Garadna fővonalon. A Mahócáig még ma is üzemelő, 20 km hosszú Papírgyár és Farkasgödör-Örvénykő közti szárnyvonala több szakaszban, 1947-ig épült meg. A Diósgyőri Vasgyár szükségleteinek kielégítésére szenet és dolomitot is szállítottak a kisvasúton. Lillafüred fejlődése és a Palota Szálló 1930-as megnyitása meghozta a személyforgalom fellendülését is. A magas rangú vendégek akár az 1929-ben üzembe helyezett motorvonat luxuskocsijával is utazhattak. A legforgalmasabb időszak az 1950-es évek voltak, amikor a kisvonatok teljesítménye elérte az évi 300.000 utast és a 1,5 millió árutonna kilométert.


Különvonat Puskaporoson

A személyforgalmat ebben az időben ráadásul a motorszerelvény nélkül kellett megoldani, mivel azt az erdőgazdaság – fölső utasításra – kénytelen volt kölcsönadni a budapesti Úttörővasútnak. A kisvasút hanyatlása a teherforgalom fokozatos közútra terelésével a ’60-as években vette kezdetét. Az utolsó tehervonat 1989-ben zakatolt végig a pályán, így azóta a kisvasút kizárólagos feladata a turizmus szolgálata.


Személyvonat Garadna állomáson 1999. december 30-án

A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat (LÁEV) méltán nevezhetjük az ország talán legérdekesebb vonalvezetésű kisvasútjának. A hegyvidéki pályát különleges viaduktok és alagutak tagolják, mely előbb városi szakaszon, majd sűrű erdőben halad. Személykocsijainak szinte mindegyike muzeális érték, közel valamennyi a megnyitás idejéből származik. Itt található hazánk egyetlen üzemképes szerkocsis kisvasúti gőzmozdonya, mely 1999-es felújítását követően alkalmanként ismét közlekedik, felidézve a régi idők mozdonyfüstös hangulatát. A mai Magyarországon ez az egyetlen olyan kisvasúti gőzmozdony, ami üzembe helyezése óta ugyanazon vasútüzem szolgálatában maradt meg az utókornak.


A kisvasút C-50-es mozdonya

A kisvasút és környéke színes kínálattal várja az idelátogatókat. A miskolci végállomás közelében megtekinthetjük a Nagy Lajos korabeli Diósgyőri Várat, a papírgyári múzeumot, majd a kisvonattal Lillafüredre érkezve az itt található barlangokat, vagy a Herman Ottó Emlékházat. A Hámori-tavon csónakázva megcsodálhatjuk a környéket szimbolizáló Palota Szálló impozáns épületét, hallgatva a madarak csicsergését, vagy a hegyoldalban futó kisvasút zakatolását. A felsőhámori Kohászati Múzeum és az újmassai Őskohó a jelenleg végnapjait élő borsodi kohászat hajdanvolt dicsőségét hirdeti. Garadnán az Erdészeti Gyűjtemény és a tavaly felavatott Pisztráng Tanösvény, míg a mahócai vonal mentén a Varbói Tanösvény várja az érdeklődőket.


Különvonat a „Lilla” nevű gőzmozdonnyal 2001. november 7-én

Az utóbbi években sokféle fejlesztés valósult meg a kisvasúton. A Westel támogatásával korszerűsítették az üzemi kommunikációt és a Bobó Kft. nyújtotta műszaki háttérnek köszönhetően lehetővé vált a személykocsik légfékrendszerrel való felszerelése is. Idén már a Mahócára közlekedő vonatokat az országban elsőként légfékkel felszerelt C-50-es típusú dízelmozdony fogja továbbítani. 2002 óta a nyári főszezonban Lillafüred és Garadna között, míg télen hétvégenként több vonat közlekedik a fővonalon. Tavaly felújították a miskolci várótermet és környékét, ahol – az országban elsőként – az összes kisvasútról elhelyeztek tájékoztató anyagot.


A kisvasúton használt mozdonytípusok

A jövő tervei között is számtalan fejlesztés szerepel. 75. születésnapjára való tekintettel Miskolc Város segítségével szeretnék visszahozni a kisvasútra a motorszerelvény egy részét, ami 1990 óta a budapesti Gyermekvasút járműparkját képezi. A minden szállal a lillafüredi tájhoz és a Palota Szállóhoz kötődő nosztalgia motorvonat külön vonzerőt jelenthetne a borsodi megyeszékhelynek. A közeljövőben várható a Szerencsi Cukorgyár B-26-os típusú mozdonyának üzembe helyezése a LÁEV-nél. A C-50-esek elődjének tekintett dízelmozdony utolsó megmaradt példánya igazi különlegességet jelent majd a vasútbarátoknak. A környék nagyszabású fejlesztési elképzelései között szerepel Bánkút kisvasúttal való megközelíthetőségének megoldása a lillafüredi és szilvásváradi kisvasutak felől. A több libegő és a Bükk-fennsíkon új kisvasút építését magában foglaló terv megvalósulásával élményekben gazdag, környezetbarát módon válna elérhetővé a bánkúti síközpont.
Most szombaton rendezik meg a Kisvasút Napját. A rendezvény résztvevői gőzmozdony vontatta különvonattal utazhatnak Garadnára, ezáltal valamit megérezve a környék varázsából. Valószínűleg senkinek sem jut majd eszébe, hogy a kisvasút léte talán az I. Világháború elvesztésének „köszönhető”…


A LÁEV motorvonat a budapesti Gyermekvasúton 1999-ben

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.