Klímaváltozás

Oroszország csatlakozásával 6 éves várakozás után hatályba léphet a Kiotói Egyezmény. A megállapodásban részt vevők vállalják, hogy csökkentik széndioxid-kibocsátásukat. Kérdés, hogy az egyezményt megtagadó, vezető olajtermelők s legnagyobb szennyezők (köztük az USA) emisszióját hogyan lehet szabályozni.

A fejlett ipari országok 1997-ben megállapodtak abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig 5,2 százalékkal csökkentik az 1990-ben mért szinthez viszonyítva. Az úgynevezett Kiotói Egyezményt 1998 márciusától 1999 márciusáig 84 ország írta alá, és azóta több ország ratifikálta, vagy jelezte csatlakozását, ám a mai napig nem lépett életbe, mivel a legnagyobb szennyezők nem vállalják a kibocsátás visszaszorítását. A kiotói jegyzõkönyv ugyanis akkor emelkedhet jogerõre, ha a szennyezés 55 százalékát produláló, legalább 55 ország ratifikálja – köztük van Oroszország és az Egyesült Államok is. A Clinton-kormány ugyan ígéretet tett, hogy 2012-ig 7 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ám a Bush-kabinet 2000-ben kihátrált az egyezmény ratifikálása elől. Az USA szerint Kiotó nem más, mint egy szűkre szabott kényszerzubbony; az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása negatívan érintené az ország gazdaságát – érvelnek az Egyesült Államokban.

Oroszország viszont – úgy tűnik – csatlakozik az egyezményhez: mint azt a Napi Gazdaság hírül adta, Putyin elnök hétvégén, az EU-val kötött átfogó kereskedelmi megállapodást követően ígéretet tett a Kiotói Egyezmény elfogadására. Moszkva a legutóbbi időkig elutasította az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó megállapodást, mondván: azokban az országokban, ahol nem korlátozzák a széndioxid-kibocsátást, a gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb. Mivel az unió a megállapodás jóváhagyásától tette függővé Moszkva WTO-tagságának támogatását, Putyin közölte: Oroszország támogatja a klímaegyezményt, és ígéretet tett a gyors ratifikációra. Moszkva megnyerésével életbe léphet a megállapodás, mivel Oroszország csatlakozásával átléphető az 55 százalékos küszöb – persze, a szerződést Oroszországnak még ratifikálnia kell.

A Kiotói Protokollban az áprilisi adatok szerint 134 ország szerepel: közülük 122 ratifikálta, átvette vagy csatlakozott az egyezményhez, míg 84 aláírta a megállapodást – olvasható a UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change – Éghajlatváltozási Keretegyezmény) honlapon.

34 ország közül Magyarország részesedése (az 1990-es adatok szerint) az emisszióból 0,5 százalék, Csehországe 1,2, Romániáé ugyanennyi, Szlovákiáé 0,4 százalék. Németországé 7,4 százalék, Nagy-Britanniáé 4,3, Franciaországé 2,7, Japáné 8,5, Spanyolországé 1,9, míg Görögország 0,6 százalék, Dániáé pedig 0,4 – derül ki a weboldalon közölt hivatalos dokumentumból. Oroszország 17,4 százalékkal, míg az Egyesült Államok 36,1 százalékkal részesedik a kibocsátásból.

Magyarország 6 százalékos csökkentésre tett ígéretet. A Levegő Munkacsoport cikke szerint hazánk akkor is teljesíteni tudja e vállalást, ha semmit sem tesz. A németek és a dánok 21 százalékos csökkentést vállaltak, amihez viszont már tenniük is kell majd valamit – áll a cikkben, mely felhívja a figyelmet arra: az úgynevezett olajtermelő országok – amelyek egyébként messze verik a mezőnyt az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás terén –nem kívántak csatlakozni az egyezményhez, így előttük nem állnak kibocsátás-csökkentő célok. A cikk felteszi azt a kérdést is: mi lesz 2012-ben, az első vállalások lejárta után? Hiszen semmiféle automatizmus nem létezik arra nézve, hogy akkor az egyes államoknak milyen célokat kell majd vállalniuk – teszi hozzá.