A vasárnapi nyitva tartásról viták folynak az Európai Unió szinte valamennyi országában. Ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, tehát nincs érvényes EU-direktíva, de még csak ajánlás sem. A hétvégi nyitva tartás liberális szabályozása táborának érvei a következők: a vasárnapi boltok munkahelyet teremtenek, a dolgozó fogyasztó kényelmesebben szervezheti életét, tehát közérzetjavító, az extra bevásárlási lehetőség bővíti a forgalmat, s így pozitív hatással van a gazdaságra. Az ezzel szemben állók – főként a szakszervezetek – kétségbe vonják a gazdaságra gyakorolt pozitív hatást, szerintük csupán a fogyasztási szokás, de nem a rendelkezésre álló összeg változik. Védik a kis, egy-két fős személyzettel dolgozó üzletek érdekeit is, mert a késő este vagy vasárnap nyitva tartó boltok tőlük csábítanak el vevőket. Ha versenyezni akarnak velük, nekik is gondoskodni kell pluszmunkaerőről, amit nem tudnak kigazdálkodni. A másik oldalon keletkező állásbővülés sem egyértelmű. A nagy áruházak inkább túlórával oldják meg a munkaerő-szükségletet, vagyis a munkavállalót sújtó terhek növekednek, amit szociálpolitikai okokból utasítanak el az érdekvédők.
Az államra mindazonáltal nagy nyomás nehezedik, de egyelőre inkább kísérletezik, semmint határozottan állást foglalna. Így vannak országok, ahol az önkormányzatra bízzák, miként szabályoz, másutt havonta egy alkalommal engedélyezik a vasárnapi nyitva tartást, vagy ad hoc engedélyt adnak ki az üzlet számára, legfeljebb évente korlátozzák a vasárnapok számát. A káosz ezért szinte teljes, ami például Hollandiában arra ösztökélte a kereskedelmet, hogy saját internetes oldalt nyisson, ahol a boltok önkéntesen jelentik be, ha lehetőséget teremtenek a hetedik napi vásárláshoz.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Magyar Péter kétszer megütötte, alelnöke verőemberekkel fenyegette a diszkóbotrányt videózó férfit - videó
