Lehet indulni a felvidéki földekért

A rimaszombati járásban található 21 ezer nevesítetlen földparcella tulajdonosát tette közzé a Szabad Föld szlovákiai magyar hetilap. A listán szereplő nevek többsége magyar. Az egykori Csehszlovákiából elmenekültek vagy kiutasítottak, illetve azok leszármazottai gyakran nem tudják, hogy jogos tulajdonosai egy-egy földdarabnak. Ha a földekért senki nem jelentkezik, a parcellák az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

Megdöbbentő listával állt elő a Szabad Föld szlovákiai magyar hetilap, amely honlapján a rimaszombati járásban található 21 ezer nevesítetlen földparcella tulajdonosát adja meg. Mivel a lista nagysága jócskán meghaladja az újság teljes terjedelmét, a hetilap honlapja (www.hhrf.org/szabadujsag) ad teljes áttekintést a tulajdonokról. Ne feledjük: ez még csak a kezdet, mert a szlovák Kartográfiai Hivatal átadja a lapnak a telekkönyvi névjegyzékeket.

A nevek túlnyomó többsége magyar, csak éppen szlovák köntösbe bújtak, úgy mint Zuzana Zigmundová (Zsigmond Zsuzsanna) vagy Mikulá Mihályi (Mihályi Miklós). A Nagy vezetéknévű családokból például 104-et találunk. De miért nevesítetlen a tulajdon, ha mellette megtaláljuk a nevet? Az egykori Csehszlovákiából elmenekültek vagy kiutasítottak, illetve azok leszármazottai sok esetben nem is tudják, hogy jogos tulajdonosai egy-egy földterületnek, és a mai napig sem jelentkeztek a tulajdoni lapért az illetékes telekkönyvi hivatalban. A tulajdonjog ugyanis semelyik normális
országban nem évül el, ám a szlovák törvényi szabályozás még mindig ellenkezőleg rendelkezik a kérdésről. Ezek a parcellák ugyanis 2005. szeptember 1-jétől önkormányzati tulajdonba kerülnek.

Egy ezt megelőző rendelkezés egyenesen az államhoz juttatta volna vissza azokat a parcellákat, amelyeket senki nem keresett. A csehszlovák hatóságok meglehetős kapkodással jártak el, amikor a
Benes-dekrétumok értelmében a magyarok kitelepítésébe kezdtek, mert sokszor nem írták a föld tulajdoni lapjára, hogy azt törvényesen kobozták el. A felvidéki földek nyilvántartásában 1964 jelenti a felfordulás igazi kezdetét: ekkor szüntették meg az 1890-es évektől vezetett birtoklap-rendszert, ekkor vezették papírra a termelőszövetkezetek birtokába került magántulajdonokat. Az egyesített földekről így ma is nehéz megmondani, hány emberé lehetett.

A jelenleg hatályos szlovákiai jogszabály szerint az a nevesítetlen,
vagyis azonosítatlan tulajdonú föld igényelhető vissza, amelynek tulajdoni lapján nincs rögzítve az elkobzás ténye, vagyis az államosítás. Így nyílik halvány remény arra, hogy akár a lakosságcserét elszenvedettek is utána nézhessenek egykori birtokaiknak.

A 600 ezer hektárra rúgó nevesítetlen szlovákiai földek együttes nagysága egyébként megfelel egy fél magyarországi megyének, vagy 10 Budapestnek. Mede Vencelt, a Magyar Koalíció Pártjának pozsonyi kerületi elnökét megdöbbentette a hetilap által közölt lista nagysága, és felháborítónak tartja, hogy a Kartográfiai Hivatal tíz éven keresztül visszatartotta a tulajdonosi listát. Feltételezései szerint minden rimaszombati illetőségű ember érintett lehet a nevesítetlen földek kérdésében. Szlovákiában a földek 1 százalékát tartják nyilván nevesítetlenként, de a most nyilvánosságra hozott adatok alapján akár többszöröse is lehet ez az arány.

A földjükről elüldözöttek közül ma is sokan élnek Szlovákiában, és sokszor félelemből nem keresik fel tulajdonukat, pedig a földet használatba vett illetővel való szerződéskötés még hozhatna is a konyhára. Az igényt a hatályos szlovák törvények értelmében 2005. szeptember 1-jéig lehet érvényesíteni, ám Fáy Péter – akinek egyébként sikerült felmenőinek földjéhez hozzájutnia, és alaposan kiismerte a szlovák közigazgatás útvesztőit – azt ajánlja, hogy a reménybeli tulajdonosok minél előbb kezdjenek hozzá a tulajdoni lap kikéréséhez és a föld átíratásához. A szlovákiai földek visszaszerzéséért egyébként több szervezet is mozgásba
lendült: Szlovákiában a Szövetség a Közös Célokért, Magyarországon a Duna-Tisza Regionális Együttműködési és Kommunikációs Egyesület, ahol Duray Miklós, az MKP alelnöke vállalta a segítségnyújtást. A Fidesz-MPP Gazdatagozata nagyon fontosnak tartja a nyugat-európai magyarság megszólítását, hiszen körükből is szép számmal kerülhetnek ki a lehetséges földbirtokosok.

A ma Nyugat-Európában és Magyarországon élő, az egykori Csehszlovákiát elhagyó magyarok gyakran nem is tudják, hogy jogos tulajdonosai egy-egy földdarabnak – állítja Fáy Péter, aki továbbra is fáradhatatlanul dolgozik az adminisztrációs hanyagságok miatt (szerencsére) magyar néven maradt földterületek visszajuttatásán. Fáy pozitív példája azonban senkit se kápráztasson el. A szlovák nyelvet nem beszélő örökös teljes mértékben ki van szolgáltatva a szomszédos ország hivatalnoki struktúrájának.