Húszezret bukunk az adókedvezményre vonatkozó szigorításon

A Napi Gazdaság számításai szerint az adózók átlagosan csaknem évi húszezer forintot vesztenek azon, hogy jövőre százezer forintban maximálnák az egy bevalló által igénybe vehető adókedvezmények összegét.

A tavalyi évről szóló szja-bevallások adatai szerint összesen 4 167 683 bevallásban adtak számot az adózók összevont jövedelmükről, ami után 499 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe. Ennek egy adózóra eső éves átlaga 119,7 ezer forint.

A jövő évi átlagot befolyásolja a progresszíven adózók számának alakulása, illetve a jövedelemküszöb beállítása, a magasabb jövedelműek ugyanis nagyobb kedvezményt tudtak felhasználni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék utáni kedvezménnyel már idén sem lehet élni, s csökkent a lakáscélú kedvezmény összege is.

A kedvezmények jövő évtől belépő jövedelemhatára mindazonáltal napról napra változik: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt pénteken még 3,5 millió feletti „elkopó”, majd 6 millió felett megszűnő kedvezményekről beszélt, ugyanekkor az MSZP-frakció 6 és 12 millió forint közötti sávot emlegetett.

Tegnap a PM úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a kedvezményeket 6 millió forintig lehet maximálisan – vagyis legfeljebb 100 ezer forintig – kihasználni, majd 6,5 millió forintig folyamatosan megszűnik ez a lehetőség. A gyerekek és a lakás utáni adókedvezmény azonban ez alól kivétel, azokat nem korlátozzák.

Tavaly mintegy egymillióan vettek igénybe összesen 82 milliárd forint értékben családi kedvezményt, vagyis egy adózóra átlag 82 ezer forint jutott. A lakáscélú hitelek után 31 milliárd forint kedvezményt érvényesített összesen 268 ezer adózó, vagyis átlag 116 ezer forintot írtak le adójukból. A többi, jövőre korlátozottan igénybe vehető kedvezmény után 386 milliárd forint maradt az adózóknál.

Ha úgy számolunk, hogy azok, akik élni tudtak a lakás és a gyerekek utáni adókedvezményekkel, csökkenteni tudták adójukat más elszámolásokkal (adójóváírás, biztosítás, Sulinet-program) is, akkor egy adózóra átlagosan 92 617 forint kedvezmény jut évente, vagyis a 100 ezres limittel még jól is jár a többség. A törvényalkotók célja azonban vélhetően nem ez volt. Ha viszont úgy okoskodunk, hogy aki felhasználta a családi és a lakáshitel utáni kedvezményt, az kimaradt a többiből, akkor már 133 118 forint jön ki, tehát a veszteség még nagyobb, mint az alapesetben.

A kedvezmények megvonása mellett a nyugdíjjárulék-plafon emelése is mérsékli a nettó jövedelmet bizonyos jövedelemhatár felett. A tárca tervei szerint az idei 5,3 millió forintos éves jövedelem helyett 6 millió forinttól nem emelkedik a fizetendő egyéni nyugdíjjárulék összege. A 6 millió forintot keresők esetében ez 58 905 forint veszteséget jelent egy évben. Az adótábla változásán – vagyis a középső, 26 százalékos kulcs kiesésén – viszont nyernek 56 ezer forintot: ennyit buknak viszont a járulékplafon emelésén az évi 5 965 824 forintot keresők, e fölött pedig már mínusz előjelű az összevetés egyenlege.

Forrás: Napi Gazdaság