Egyes országokban alkotmánysértő lehet az EU-alkotmány

Az Európai Unió ünnepélyes keretek között aláírt alkotmányos szerződése ütközhet az egyes országok nemzeti alkotmányával – vélik spanyol jogászok. Magyar alkotmányjogászok különböző képpen értékelik a kialakult helyzetet.

A gondot az alkotmányos szerződés I-16 fejezete jelenti – és nem csak Spanyolországban. Ez a fejezet ugyanis kimondja, hogy az Európai Unió alkotmányos szerződése és az EU joganyaga elsőbbséget élvez a tagállamok törvényeivel szemben. Spanyol jogi szakértők megkérdőjelezik, hogy ez a rendelkezés összefér-e nemzeti alkotmányukkal, amely az állampolgárokat és a közhatalmi ágakat a spanyol alkotmánynak rendeli alá. Zapatero miniszterelnök gyors állásfoglalást kért országa alkotmánybíróságától, hogy megtarthassák a február 20-ra tervezett népszavazást. A kérdés a legtöbb uniós tagállamban hasonlóképpen felvetődhet.

Eddig egyetlen jogegyezmény sem mondta ki formálisan az uniós jog felsőbbrendűségét; az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata ennek ellenére évek óta ilyen alapon nyugszik – olvasható az euro.hu honlapon.

Zlinszky János volt alkotmánybíró az MNO kérdésére – miszerint ütközhet-e az EU alkotmánya a magyar alaptörvénnyel – emlékeztetett: a magyar alkotmány 7. szakasza rendelkezik a nemzetközi jog és Magyarország belső jogának viszonyáról. Eszerint: „a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját”.

Kolláth György alkotmányjogász ugyanerre a kérdésre azt mondta: az Európai Unió joganyaga nem a nemzetközi jog része, így a magyar alkotmány rendelkezései között nem tálálhatunk a kérdésben eligazító szabályt. Megoldás lehetne, ha a magyar alaptörvény tartalmazná, hogy az unió joga mindenben felülírja a magyar jogszabályokat, illetve az EU alkotmánya a magyar alkotmányt. Kérdéses azonban, hogy akár hazánk, akár más EU-tag felvállalja-e a szuverenitásának igen jelentős feladásával egyenértékű megoldást. Az uniós joganyag nemzeti jog elé helyezése esetleg elképzelhető, de a sokszor évszázados hagyományokon nyugvó alkotmányok EU-s jognak és EU-alkotmánynak való alárendelése már sokkal kevésbbé elképzelhető – vélte Kolláth György.

További problémát jelenthet az alkotmányjogász szerint, hogy milyen fórumnak van jogosultsága dönteni arról, ütközik-e a magyar alkotmány és az uniós, illetve, hogy egyik felülírja-e a másikat. A magyar Alkotmánybíróság elvileg csak azután dönthet a kérdésben, ha az EU-alkotmányt hazánk ratifikálja, azaz a magyar jog részévé teszi. De akármilyen döntést hozna is a kérdésben a taláros testület, az csakis Magyarországon lenne kötelező érvényű. Kolláth György szerint lehetséges fórumként jöhet számításba az unió bírói testülete is.

Jól körülhatárolt kérdésekben egyébként van példa arra, hogy a nemzeti jogot az uniós szabályozás alá rendelték. Németországban az emberi jogok kérdésében született olyan döntés, ami szerint az uniós joganyag az irányadó azokban az esetekben, amikor az biztosít nagyobb védelmet az állampolgárok számára – mondta az MNO-nak egy szakértő.