Mint arról az eco.hu is beszámolt, Járai kifejtette: a jegybank azt várta, hogy a 2004. év eleji áfa-emelések hatására megemelkedő infláció után az év második felében csökken majd a pénzromlás üteme. „Ez a várakozás beigazolódott, most már úgy tűnik, hogy elérjük a kormánnyal közösen kitűzött inflációs célt, 2004 decemberében várhatóan 6 százalék alá esik vissza a pénzromlás 12 hónapra visszatekintő üteme” – mondta Járai Zsigmond.
Kiemelte: miközben a monetáris politikát tekintve a 2004-es esztendőt pozitív külső tényezők alakították, a belső tényezők ellentmondásosak voltak. A kedvező külső tényezők között említette az Európai Unióhoz történt csatlakozást, ami „többletbizalmat hozott” a külföldi befektetők részéről. Az pozitívumok között említette a jegybankelnök azt is, hogy az év eleji áfaemelés hatása nem épült be az inflációs várakozásokba.
Az ellentmondásos belső tényezők közé sorolta Járai Zsigmond, hogy a gazdaságpolitikában a vártnál kisebb szigorítás történt. „A ténylegesen megvalósított gyakorlat kevesebb volt, mint amit az ország a konvergencia-programban vállalt” – mondta.
„A belföldi negatív tényezők között említhető az is, hogy az év folyamán, különösen 2004 vége felé romlott a kormány és a jegybank viszonya, amiben szerepet játszott az is, hogy az Országgyűlés egy, az Európai Unió joggyakorlatával ellentétes módon változtatta meg a jegybanktörvényt” – folytatta az MNB elnöke.
A magyar bankrendszerrel kapcsolatban elmondta: a magyarországi pénzügyi rendszer stabil és összességében megfelel az Európai Unió elvárásainak. A magyar bankrendszer 2004-ben jól reagált a változásokra, és rekordnyereséget mutatott fel. Ugyanakkor a későbbi folyamatok alakulására árnyékot vethet, hogy a bankok tarthatatlanul magas kamatrésekkel dolgoztak, és a hitelezés a devizahitelezés felé tolódott el – mondta. A jegybank elnöke szerint a lakosság nincs kellően tisztában a svájci frank, illetve euró alapú kölcsönök kockázataival.
tűz
Egy busz kigyulladása lehet véletlen, de ha háromszor megtörténik, annak oka van
