Ellopták a románoktól a forradalmukat

A lövészek nem vártak a parancsra és akkor is tovább lőttek, amikor már mindketten régen halottak voltak. Mintha nem lettek volna abban biztosak, hogy a Ceausescuk és rezsimjük valóban elpusztíthatók lennének. A kivégzéssel ellopták a románoktól a forradalmukat. Nem sokkal 1989. decembere után a régi pártkáderek voltak ismét hatalmon – írja a Der Standard.

2004. 12. 24. 10:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldali liberális lapban, a Der Standardban Adelheid Wölfl emlékezik Románia ellopott forradalma című írásában a Ceasescu házaspár kivégzésének 15. évfordulójára.

Nyugalom! Nyugalom! – kiáltotta Nicolae Ceausescu. Először határozottan, majd egyre tétovábban, a bizonytalanság a tekintetére volt írva. A Conducator, aki évtizedeken keresztül egyre sűrűbbre font besúgói hálózatot épített ki, családtagjait egyre magasabb pozíciókba emelte és bírálóit mindig kíméletlenül üldöztette, egy közbekiáltástól megijedt.

„Nem vagyunk faragatlan fickók” – kiabálta egy férfi a tömegből. Ceausescu néhány nappal korábban így nevezte azokat a demonstrálókat, akik Temesváron az utcára mentek, hogy tiltakozzanak Tőkés László lelkész áthelyezése ellen. (A szerző Temesvár román nevét használja, s nem az osztrák-németben bevett Temeschwart, vagy Temeschburgot – K.L.)

A mondatot – „mi nem vagyunk faragatlan fickók” – 1989. december 22-én minden román állampolgár láthatta a televíziónban. A fütyülés a központi bizottság épületének balkonja előtt, ahol Ceausescu állt egyre hangosabb lett. A diktátor úgy döntött, hogy másnap ismét megjelenik ott. Akkor már őt és feleségét kövekkel dobálták meg. A katonák nem avatkoztak be. Előtte a hadügyminiszter Vasile Milea megtagadta, hogy erőszakot alkalmazzanak a csapatai, majd öngyilkosságot követett el.

A Ceausescu házaspár helikopterrel menekült. Ebben az időben a bársonyos forradalmak egyes országokban már elzavarták a kommunista hatalom birtokosait hivatalaikból. Ellentétben például Magyarországgal, a forradalmat Romániában nem a civil társadalom, hanem a hadsereg és a kommunista párt azon része kezdeményezte, amelyik meg kívánt szabadulni Ceausescuéktól.

Máig nem világos, hogy ki lövetett akkor kire, és miért halt meg a diktátor szökése után is 942 ember. Ion Iliescunak azt vetik a szemére, hogy szándékosan okozott káoszt, mert így vehette át a hatalmat.

Ceausescut és feleségét a targovistei laktanyába vitték, ahol december 25-én bíróság elé állították népirtás, valamint az államhatalom és a népgazdaság aláásásának vádjával. Még ezen a napon egy fényképész megörökítette, amint a laktanya hátsó udvarában a golyózáporban zsákként zuhantak a porba. A lövészek nem vártak a parancsra és akkor is tovább lőttek, amikor már mindketten régen halottak voltak. Mintha nem lettek volna abban biztosak, hogy a Ceausescuk és rezsimjük valóban elpusztíthatók lennének.

A kivégzéssel ellopták a románoktól a forradalmukat. Megakadályoztak egy jogállami normáknak megfelelő pert, a zsarnokság hálózatával történő nyilvános szembesülést éppen úgy, ahogyan elmaradt a múlt feltárása is. Romániában nem történt meg az elitváltás, a korrupció és az elnyomás a hagyomány része maradt.

Nem sokkal 1989. decembere után a régi pártkáderek voltak ismét hatalmon. Harminc vezető kommunista funkcionáriust ugyan elítéltek, de 1994-ben már ismét szabadok voltak. Csak 2000-ben kezdődött meg a Securitate levéltárainak átvizsgálása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.