Mégsem csökkentik a munkaidőt?

Elégedetlenek az Európai Bizottság munkaidőről szóló uniós irányelv reformjának tervezetével a munkaadók és a munkavállalók, mert szerintük az nem elég rugalmas. Az elképzelésről ma tárgyal Brüsszelben az EU Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa.

A munkaadók, a munkavállalók és a tagországok is bírálják az uniós munkaidő szabályozásának reformtervezetét, amelyről ma tárgyalnak Brüsszelben a foglalkoztatási miniszterek. A vállalatok elsősorban nagyobb rugalmasságot várnak el: ha az EU tényleg a világ legversenyképesebb gazdasága akar lenni az évtized végére, megengedhetetlenek az eddiginél is szigorúbb szabályok – áll az európai gyáriparosokat tömörítő UNICE állásfoglalásában.

Ha az unió komolyan gondolja a versenyképesség növeléséről szóló lisszaboni stratégiát, ennél tovább kell lépnie a munkaidőről szóló szabályozás reformjával – vélekedik Philippe de Buck, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) elnöke. Vadász Péter, a Munkáltatók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke szerint sem elég rugalmasak a reformok.
Vadász a szociális partnerek uniós fórumának tekinthető Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagjaként hangsúlyozta: az egyes tagországokban eltérő a helyzet, ám az általános tanulság, hogy a munkaidő csökkentése nem hozta el a foglalkoztatás növekedését. A hazai vállalkozók helyzetét a csatlakozás többi terhe mellett a munkaidő csökkentése tovább nehezítheti – tette hozzá. Vadász szerint az is nehézséget okoz, hogy a tagok munkaadói szervezeteinek is meg van kötve a keze, így előfordul, hogy a szociális tanácsban a munkavállalói oldal álláspontját képviselik. A direktíva esetében azonban az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC is közölte már: ezúttal a munkaadók oldalán kívánnak harcolni a bizottság ellen.

A szeptember 22-én ismertetett bizottsági indítvány továbbra is heti átlag 48 óra munkát engedélyezne. Módosítaná azonban az úgynevezett opt-out lehetőségét. A szabály alól való felmentéssel – az egyéni szerződések szintjén – elsősorban Nagy-Britannia, illetve az új tagok közül Ciprus és Málta él, míg több más tagállamban, ekként Magyarországon is egyes szektorokban engedélyeznek hosszabb munkavégzést.

A tervezet szerint lehetővé tennék azt is, hogy az átlagos munkaidő kiszámításánál az eddigi négy hónap helyett akár egyéves időszakot tekintsenek referenciának. A lehetőséget kedvezően értékelte Vadász Péter, hangsúlyozva, több szektorban általános már, hogy egyes időszakokban, például a karácsonyt megelőző hónapokban hosszabb munkát várnak el, s ezt egy későbbi időszakban kevesebb munka váltja ki. Az UNICE állásfoglalásában minimumnak tekinti az egy évet, s azt is fontosnak tartja, hogy az opt-outokat nemcsak egyéni, de kollektív szerződések is tegyék lehetővé. Várhatóan ez lesz a mai miniszteri tanács egyik legfőbb vitapontja: egyes tagországok kollektív szerződéshez kötnék az egyéni megállapodást, mások nem.

Az UNICE azt is elvárja, hogy a munkaidő kiszámításakor csak a tényleges munkavégzéssel töltött órákat vegyék figyelembe. A most készülő reform egyik sarkalatos kérdése lehet ez, miután egy éve az Európai Bíróság úgy döntött, a készenléti időt is bele kell számítani a munkavégzés idejébe. A tervezet így két részre – a munkával és az anélkül eltöltött időre – osztaná az ügyeleti időt, a mai tanácsülés ennek részleteit is megtárgyalja majd.
Az Európai Bizottság tervei szerint legkorábban jövő év végén vagy 2006 elején fogadhatják el végleges formában az új irányelvet. A tagországok két évet kapnak arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a módosított szabályokat.
Forrás: Világgazdaság