Nem kötelező a teljes kártalanítás

Gyurcsány Ferenc szerint kárpótolni kell a távol-keleti útjukat a katasztrófahelyzet miatt lemondó ügyfeleket – a teljes kártalanítás azonban nem jár. A Világgazdaság értesülései szerint egyes cégek a Külügyminisztérium felhívása ellenére utazásra buzdítanak. A kormányszóvivő ennek ellenkezőjét állította ma.

Az utazási irodák többsége kártalanítja távol-keleti útjukat a katasztrófahelyzet miatt lemondó ügyfeleket, ám vannak olyan irodák is, amelyek erre nem hajlandók – írja a Világgazdaság. A lap értesülései szerint egy-egy utas kártalanítása átlagosan hatszázezer forintjába kerül a katasztrófa által sújtott távol-keleti üdülőhelyekre utaztató hazai cégeknek. Helyzetüket súlyosbítja, hogy alacsony, tíz százalék körüli árréssel dolgoznak, s anyagilag sem olyan erősek, hogy e tetemes összeget következmények nélkül kifizethessék.

A lap által megkérdezett utazásszervezők közül a teljes kártalanítást csak néhány cég vállalta. Gál Pál Zoltán, az IBUSZ ügyvezetője a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: ügyfeleikre bízzák a döntést, hogy befizetett pénzüket visszakérik-e, vagy más IBUSZ-úthoz használják fel az összeget. Az OTP Travelnél a teljes kártalanítás a december 31-ig lemondott utak esetében érvényes, a Chemol Travel pedig minimális költséglevonással, de szintén teljes körűen kártalanítja utasait. A Tensi Tours is arra törekszik, hogy mind teljesebb mértékben kártalanítsa utasait – már jelezték a járatlemondási szándékot a Malévnek és több külföldi utastársaságnak. A többi utaztató cég attól függően kártalanít, hogy mennyi pénzt tud visszaszerezni hazai és külföldi partnereitől – írja a lap.

Van olyan utazási vállalkozás, mely a Külügyminisztérium felhívása, illetve a kialakult helyzet ellenére is utazásra buzdít, és nem foglalkozik a kártalanítás kérdésével. Ebben az esetben – a Magyar Turisztikai Hivatal álláspontja szerint – az utasokat hátrányosan érintő következményekért az iroda felel. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője, Simon András a lapnak úgy fogalmazott: egy utazási iroda jogszerűen megteheti, hogy nem térít vissza semmit az utazásra befizetett összegből, ám szakmailag hitelét vesztheti. A Magyar Turisztikai Hivatal jogi szakértőkkel konzultálva azt az álláspontot képviseli – és erre kéri a cégeket is –, hogy a kármegosztás illetve -enyhítés legyen a cél.

A mai kormányszóvivői tájékoztatón kiderült: Gyurcsány Ferenc felkérte Kolber István tárca nélküli minisztert, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről és járjon közbe, hogy a még itthon tartózkodó turistákat kárpótolják. Batiz András tájékoztatása szerint egy vonatkozó kormányrendelet értelmében a turisták elállhatnak a szerződéstől, mivel a Külügyminisztérium nem javasolja az utat. Az ügyfél ilyenkor másik utat választhat, vagy ha azt nem igényli, vissza kell neki fizetni a részvételi díjat – ám a teljes összeg megtérítésére az irodákat nem lehet kötelezni – hangsúlyozta, hozzátéve: mivel az irodák is nehéz helyzetbe kerülhetnek, a turisztikai hivatal vezetője felkérte az utazási irodák szövetségét, hogy dolgozzanak ki egy kompenzációs rendszert az irodák megsegítésére, és azt tárják a kormány elé.

A kormányszóvivő elmondta azt is: információik szerint egyetlen utazási iroda sem utaztat olyan célállomásra, amit a Külügyminisztérium nem javasol.