Süddeutsche Zeitung (Sueddeutsche.de)
A baloldali napilapban az orosz politológus, Emil Pain tesz kísérletet Egy belügy című írásában, hogy vázolja a csecsenföldi háború orosz társadalomra gyakorolt hatását. A szerző mérlegét a sokat mondó alcím fogalmazza meg leginkább plasztikusan: Szétrombolt lelkek, tehetetlen elitek, idegengyűlölet.
Emil Pain szerint a csecsenföldi háború számos következménye nem annyira nyilvánvaló, mint a sok tízezer halott, vagy a milliószámra elvaduló katonák: Oroszországban az idegenellenesség jelentősen megnőtt. A Kremlben ismét tisztek váltották fel az értelmiségieket és az úgynevezett regionális igazgatási rendszer reformjával gyakorlatban felszámoltak a föderalizmus rendszerét.
Pain attól tart, hogy ezek a változtatások az országban meglévő teljes elégedetlenséget a Kreml ellen fordíthatják, ellentétben a korábbi helyzettel, amikor ez még a regionális intézményeken csapódott le.
Érezhető a nemzeti elitek ismételt megerősödése – az értelmiségiek elégedetlenkednek azokkal a Kreml-törvényekkel, amelyek zavarják a nemzeti kultúrák érdekeit – például azokkal, amelyek tiltják azokat a nyelveket, amelyeket nem cirill betűkkel írnak.
A gazdasági elit a korrupció miatt kiabál (korábban a hivatalnokok kenőpénzt követeltek, ma már az egész vállalkozást akarják). S az a politikai elit, amely a nyilvánosság előtt támogatja Putyin reformját, csak meglévő dühét leplezi.
Az informális elitnek ezzel szemben nő a befolyása. Ezt a kört aligha lehet az új törvényekkel kibékíteni, viszont könnyű új ellenállásra felheccelni.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Putyin elnök németországi látogatásának legfontosabb bejelentéséről, Oroszország gyorsabban kívánja visszafizetni külföldi adósságait címmel tudósít. Vlagyimir Putyin hivatalosan is megerősítette, Oroszország korábban kívánja visszafizetni külföldi adósságait. Moszkva „kész a kérdést megoldani”, mondta a németországi hivatalos látogatáson tartózkodó orosz elnök.
Putyin már előző este is célzott nagy karácsonyi ajándékára. A törlesztés részleteit a Párizsi Klubba tömörült hitelezők szakértőinek kell tisztázniuk, nyilatkozta az orosz elnök, miután megbeszéléseket folytatott Schröder kancellárral. De további részleteket nem árult el arról, hogy Oroszország pontosan miként kívánja gyorsítani hiteleinek törlesztését. Moszkva közel 21 milliárd euróval tartozik Berlinnek.
Putyin reméli, hogy a gyorsabb visszafizetés következtében a hitelezők hajlandóak engedményekre is, továbbá a jelentős lehet a kamatterhek esetében a megtakarítás is. Németország korábban hitelekkel segített Oroszországon, most országa a gazdasági fellendülés miatt képes határidő előtt törleszteni, nyilatkozta az orosz elnök.
Putyin ezen túl kijelentette, Moszkva támogatja, hogy Berlin az ENSZ BT állandó tagja legyen. Az új szabályozásnak azonban az összes tag hozzájárulásával kell megszületnie.
Mindkét politikus szólt az ukrajnai helyzetről is. Schröder szerint a választások eredményét minden politikus köteles elfogadni. „Senkinek sincs joga, hogy beavatkozzon”, hangsúlyozta a kancellár.
„Államfők jönnek és mennek, de az ukrán nép marad”, mondta Putyin. (Ami szinte szó szerinti megismétlése annak, miként nyilatkozott 1943-ban Sztálin a németekről – K. L.) Az orosz elnök hangsúlyozta az ukrán miniszterelnökkel Viktor Janukoviccsal való jó együttműködést. „Ha ő nyer, nem látok problémát” – nyilatkozta.
Putyin először szólt pozitív hangvétellel az ellenzéki Viktor Juscsenkóról, akinek miniszterelnöksége alatt szinten „nem volt rossz az együttműködés”.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Magyarország részt kíván venni a Balkán-politikával kapcsolatos döntésekben címmel interjút közöl Somogyi Ferenccel, amelyet tudósítója, Peter Bognar írt.
A budapesti külügyminiszter az EU-n belül két kiemelkedő célt nevezett meg: egyrészt Magyarország törekszik a schengeni övezetbe történő belépésre, melyre várhatóan 2007-ben kerül sor. Másrészt legkésőbb 2010-ben szeretné az eurót bevezetni. „Itt látok néhány problémát”, folytatta Somogyi. „Néhány kritérium, amelyeket az EU az euró övezethez tartozás kapcsán felállított, ellentétben áll azon törekvésünkkel, hogy felpörgessük az ország gazdasági növekedését. Ezen túl – tekintettel az ország földrajzi helyzetére – mértékadóan bele kívánunk szólni az EU Balkán-politikájába, és segíteni akarunk az ottani problémák megoldásában” – mondta.
Bognar kérdésére, miszerint ezzel a romániai és szerbiai magyar kisebbség nehéz helyzetére gondolt, Somogyi így folytatta: „Természetesen a határokon túli magyarokra is gondolok, hiszen mindig is a budapesti külpolitika egyik fő célja volt az anyaországon kívül élő magyarok segítése. A jelenlegi baloldali liberális kormány azonban egy új, differenciált koncepcióval közelít ehhez a problémához. Ebben már nem szabad, hogy kiindulópontok legyenek a szomszédok és a magyarok közötti történelmi sebek. Segíteni kívánjuk a szomszéd államokat abban, hogy EU tagokká váljanak, a cél, hogy végül az anyaországi és határon túli magyarokat az unió keretében egyesítsük”.
A riporter szerint, nem sokkal ezelőtt eredménytelenül ért véget a határokon túli magyarok egyszerűsített állampolgársághoz juttatásáról rendezett referendum. Ezzel a kérdés aktualitását veszítette, vagy újfent foglalkoznak majd vele? – kérdezte Bognar.
Somogyi válaszában úgy fogalmazott, hogy a népszavazás célja mindenekelőtt a határokon túli magyarok utazási lehetőségeinek megkönnyítése volt. Mivel Románia 2007-ben valószínűleg belép az EU-ba, a vízummentes utazás kérdése a magyar kisebbség számára csak Szerbia és Ukrajna kapcsán bír továbbra is jelentőséggel. Tény, hogy a népszavazás eredménytelen volt. Ez nem jelenti, hogy a kormány a kérdést elintézettnek tekinti.
Der Standard (derstandard.com)
A baloldali liberális lapban Új kihívások az EU-nak címmel Josef Kirchengast foglalja össze a budapesti külügyminiszterrel folytatott sajtóbeszélgetést.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos eredménytelen népszavazás értékelésekor, a miniszter úgy vélte, hogy „legfőbb ideje” hogy a kérdést immár ne a „múltfixáltan” közelítsék meg. Olyan messze azért nem kíván menni – folytatta Somogyi –, hogy a referendum kudarcával a „trianoni trauma” immár meghaladottnak tekinthető.
De megteremtődött annak a lehetősége, hogy a kérdést „pozitív patrióta értelemben” oldják meg. Egyetértésben a kormányok alkotmányos feladatával, az európai standardokkal, valamint együttműködve az érintett szomszéd országokkal. Ami arról szól, hogy határokon túli magyarok számára jó élet lehetősége teremtődjön meg, „ott ahol vannak.”
origo.hu
Ez várhat a férfira, aki luxusautójával halálra gázolt egy biciklist az Árpád hídon
