Az egyetemi képzések költségtérítését illetően Magyar Bálint a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta: a tandíj mértékének meghatározása jelenleg teljes mértékben az egyetemek hatáskörébe tartozik. A végső törvénybe az kerül majd bele, hogy a képzési támogatás ötven százalékát el kell kérni tandíjnak. Például a bölcsészképzésben ez legkevesebb évi 120 ezer forintot jelentene 2006-ban. Az egyetem kérhet ettől adott esetben jóval többet is. Más képzési ágakban, ahol drágább a képzés, természetesen ennél nagyobb a tandíj összege. A reform után a mesterképzésben, ahol szintén nő a képzési normatíva, növekszik majd ez az összeg.
Nagy felháborodást váltott ki, hogy az eredeti törvénytervezetben az ötven százalék helyett 200 százalék szerepelt, amely évi 460 ezer forintot jelentett volna a legolcsóbb bölcsészképzésben is. Ha ez megvalósul, a magániskolák feltehetőleg elvitték volna a költségtérítéses piacot, ami hatalmas kiesést jelentene a felsőoktatási intézményeknek. Az Oktatási Minisztérium végül a szakmai szervezetek nyomására a képzési normatíva 50 százalékában határozta meg azt az összeget, amit az intézmények elkérhetnek – mondta Nagy Zoltán, a HÖOK elnökségi tagja a Magyar Nemzet Online-nak. Magyar Bálint ezzel szemben a televíziós műsorban azt állította, hogy a tervezetben nem szerepelt a 200 százalék, tehát valaki azt félreértelmezhette.
Nagyjából két hét múlva már egyszerre lehet jelentkezni az emelt szintű érettségikre és a felsőoktatási felvételikre. Ugyanakkor az emelt szintű rendszert szinte az összes szakmai szervezet nagyon erősen támadja – hangzott el a műsorban. Arra az újságírói kérdésre, hogy érdemes-e erőltetni ennek a rendszernek az idei bevezetését, hogyha a szülők nem tudják, mit kell tenniük, az iskolák nincsenek rá fölkészülve, ráadásul nem is adtak hozzá elegendő pénzt, Magyar Bálint elmondta: a kétszintű érettségi bevezetése azon kevés reform elemek közé tartozik, amely túlélte a kormányváltásokat, hiszen már 1996-ban a közoktatási törvény módosításánál elfogadták. Hozzátette: minden gyermek, aki most érettségit tesz az új rendszer szerint, kipróbálta valamely tárgyból a vizsgát próbaérettségi keretében.
Azt a felvetést, hogy egy pedagógus beszámolója szerint néhány hónappal ezelőtt más információkat kaptak a tanárok az előkészítőn, mint a mostani továbbképzésen, az SZDSZ-es politikus cáfolta mondván, hogy az érettségi rendszer és a feltételek nem változtak. Hozzáfűzte: ő maga is izgul, mivel rendkívül jelentős változás történik az oktatásban. Az érettségi ezentúl valódi mércét jelent majd a különböző iskolák közötti összehasonlításnál is – mondta.
A legfrissebb adatok szerint a szabad iskolaválasztásnak van egy olyan hozadéka, hogy az iskolák választanak a jobban szituált, középosztálybeli, várhatóan jobban tanuló gyerekek között, ami szegregációhoz vezethet. Magyar Bálint ezzel kapcsolatban elmondta: a szabad iskolaválasztást több okból sem lehet korlátozni. Ez ellen egyrészt indirekt eszközökkel mint a készségek, képességek fejlesztésével vagy az információ alapú kultúra elterjesztésével lehet harcolni. Figyelembe kell venni a problémát, mivel a Pizza jelentésből látható volt, hogy Finnországban vagy Svédországban a gyermekek közti különbség nem az iskolák közti különbséggel magyarázható, Magyarországon viszont igen – mondta a politikus.
A képviselő a felsőoktatási törvény előkészítését illetően elmondta: a tervezet remélhetőleg a parlament elé kerül februárban, legkésőbb március elején. Azonban egy ilyen vitának rengeteg szereplője van, például a különböző minisztériumok is észrevételeket tehetnek, amit be kell építeni a törvénybe. Arra a felvetésre, hogy a Keszelyi Ernő vezette Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért nevezetű cég hosszan kritizálja a Heti Világgazdaságban ezzel kapcsolatban megjelenteket, elmondta: ez csupán egy szervezet a sok ezer magyarországi szervezet közül, tehát nem rendelkezik nagy súllyal.
Franciaország
Elsírta magát Emmanuel Macron + videó
