Riválisból ellenség, szövetségesből csatlós
Magyarországnak felelős poltikusokra, nem pedig a hamis adatok romló árujával házaló, erőszakos politikai kereskedőkre van szüksége – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Parlament mai ülésén. – A magyar politika az elmúlt több mint fél évtizedben rossz útra tévedt. A rendszerváltás nagyszerű, felemelő eszményei elhalványultak, bepiszkolódtak. A nemzeti és politikai közösség megosztottá vált (…), az okos közéleti vitát mintha felváltotta volna a kommunikációs gügyögés, a politikát lassan leváltja a politikai kommunikáció. A politikai rivális tisztelete helyébe a sértő személyeskedés lépett, a kritikát felváltotta a rágalom, az elemzést a propaganda. A riválisból ellenség lett, a szövetségesből csatlós – folytatta a miniszterelnök.
Az állam nem mindenható
– Múltunk és benne az elmúlt 15 év történései dermesztő erővel tartanak fogságban bennünket. Kár a körülményekre hivatkozni: hiszen azok mi magunk vagyunk – fogalmazott a kormányfő, aki arra buzdított: merjünk nemet mondani felhalmozott féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra. – Nem igaz, hogy az állam mindenható, (…) hogy a gondoskodó állam helyettesíti a teljesítményt, hogy a gazdaságnál, a versenynél fontosabb a kormányzati támogatás. (…) Nem igaz, hogy a magára hagyott piac tökéletes, de az sem, hogy a piac igazságérzetünket kielégítően osztja el a javakat. Nem igaz, hogy a verseny és a szolidaritás kizárja egymást, és hogy a magántulajdon rossz, a köztulajdon mindig jó, vagy ugyanez fordítva – hangoztatta.
Dacpolitika helyett európai közösség
– Nem igaz, hogy Trianon után a magyar nemzet régóta kívánt és mindenki számára elfogadható lelki megnyugvásához csak a közjogi egységesítésen keresztül vezet az út, és hogy a nemzeti érdek érvényesítésének eszköze a sértődött bezárkózás. Nem igaz, hogy bármely részakarat többségéből felépíthető a sokféleséget magába foglaló nemzeti egység – jelentette ki. Később, a témához visszakanyarodva arról beszélt: a hazafiságot nem lehet összekeverni a nacionalizmussal, s a bezárkózó dacpolitika helyett a határok nélküli európai közösségben hisz.
Az egyházakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem igaz, hogy a hithez, a vallásokhoz és az egyházakhoz fűződő viszony nem lehet része a demokratikus és nyilvános vitáknak. Ki kell mondani azt, ami Európában természetes: állam és egyház elkülönül egymástól – mondta még.
’56 baloldali öröksége
– Magyarország jövője a boldogulni akaró, dolgozni szerető milliók teljesítményének kezében van. Azt kérem tőlük, váltsunk irányt és sebességet; csináljunk egy jobb Magyarországot – szavalta Gyurcsány Ferenc, aki szerint az elmúlt fél év a baloldal újjászületését hozta, „nem mindig könnyen, nem minden konfliktus nélkül”. – A rendszerváltozás tiszteletre méltó politikusai 15 éve hurcolnak magukkal akkor megnyitott, máig lezáratlan vitákat. Túl sok régi seb maradt máig beforratlan. Az új baloldali generáció nagy esélye, hogy egyszer és mindenkorra lezárja ezeket a vitákat. Hogy büszkén ünnepelje ’56 forradalmát, vállalja annak baloldali örökségét – hangoztatta Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette: tisztán látja a magyar baloldal és Magyarország felemelkedését.
Biztató és tanulságos eredmények
Gyurcsány Ferenc beszélt a kormány 2002-es ígéreteiről, s a megvalósulásukról is. – Az eredmények biztatóak és tanulságosak. Ma az átlagos jövedelmekért 24 százalékkal, az átlagos nyugdíjakért 20 százalékkal többet vásárolhatunk, mint 2002 elején – jelentette ki, hozzátéve: a nettó keresetek 32 ezer forinttal növekedtek, a nyugdíjak 20 ezer forinttal. – Aki nem hiszi járjon utána – tette hozzá. A családtámogatás igazságosabb lett, a családi pótlék vásárlóereje 17 százalékkal magasabb, mint 3 éve, a lakástámogatást pedig sokkal inkább a rászorulók kapják, és nem a magas jövedelmű családok, akik „közös forintjainkat inkább ingatlanbefektetésre használták” – hangoztatta. Gyurcsány Ferenc szerint a Fészekrakó program a magyar lakáspolitikában áttörést jelent. – A gazdagoktól elvettünk, a rászorulóknak adtunk. Jól tettük? Igen, jól – mondta. Kitért a 13. havi nyugdíj bevezetésére, az autópálya-építésekre is. – Csökkentettük az átlagos adókat. (…) Ma minden 100 forint nemzeti jövedelemből 39 forint az adóbevétel. 3-4 éve ez a szám 1 forinttal több volt. Aki mást mond, nem mond igazat. Az átlagos jövedelemmel rendelkezők 2002 elején minden 100 forintból 26 forint szja-t fizettek. Ma ennél 4 forinttal kevesebbet. Ellenőrízzék – tette hozzá. – Ahogy sorolom a számokat, számításba veszem az elmúlt évek teljesítményét, akár büszke és elégedett is lehetnék. Mégsem vagyok az. Mert ami nagy lépés a politikának, az csak apró gyógyír az embereknek. Méghozzá felejthető gyógyír. (…) Tudom, hogy még több kellene. Rengeteget tettünk, mégsem jutottunk elég messzire. Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az eddig folytatott politika változatlanul nem folytatható – jelentette ki.
Hitel az aszfaltban
– Miből futotta minderre? Részben növekvő teljesítményünkből, részben pedig hitelből – magyarázta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: az elmúlt években felvett hitel „milliónyi magyar polgár megnövekedett havi jövedelmében, az autópályák aszfaltjában van”. – Három lehetőség van. Vagy csökkentjük a jövedelmeket, vagy növeljük az adókat, vagy elfogadjuk, hogy kiadásaink egy részét hitelből finanszírozzuk. Nincs negyedik út – jelentette ki, hozzáfűzve: a negyedik a félrevezetés, a szédelgés, a „meghaladott kádárizmus hamis illúziójának útja”, amelyre ő nem lép. A miniszterelnök azt fejtegette: a befizetett adót a jövedelmekre, nyugdíjakra, családi pótlékra költik, így nem jut elegendő pénz a beruházásra, a munkahelyek száma nem gyarapszik a kellő tempóban.
Ígéretek és tettek
A miniszterelnök beszédében kitért a száznapos programra is. Kijelentette: több autópálya épül most, mint bármikor korábban a magyar történelemben, visszaállították a Parlament heti ülésézését, tiszteletben tartják az ellenzék jogait, egyes vállalásokat viszont nem tudnak az ígéretekhez híven – csak módosított formában – teljesíteni, például az összes szív- és érrendszeri betegség elleni gyógyszer ingyenessé tétele, az ápolónői hűségjutalom, a középiskolai jogosítvány megszerzése. Kitért a gázárakra is: megfogalmazása szerint felelősen és szociálisan érzékeny módon emelték a gázárakat, s a szociális tarifarendszert „az ország érdekében” kiterjesztették a villamosenergia árára is.
Elszánt mértéktartás
– Idén 3-4 százalékos gazdasági növekedést várunk. A pesti tőzsde rekordteljesítményt mutat, a forint erős – véleményem szerint túlságosan is. A külső és belső egyensúly számai viszont nem adnak okot elégedettségre. (…) Tudjuk és tesszük a dolgunkat, megyünk tovább a konvergencia-programban kijelölt úton – jelentette ki. – A gazdasági egyensúly problémái mögött az állam elmúlt években tanúsított növekvő szociális szerepvállalása áll. (…) Megfontolt lépésekkel a gazdasági növekedés fenntartását, a jövedelmek ehhez igazított emelését, az egyensúly fokozatos, de határozott megteremtését támogatom. Mértéktartással, de elszántan – mondta a kormányfő, aki beszélt a sorkötelezettség eltörléséről, a kistérségi társulásokról is. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: a változás, a fejlődés kulcsa az együttműködésben van. – A jövő szempontjait a jelen igényeivel kell összeegyeztetni, a falu nem lehet vesztes. De nem javaslom, hogy minden maradjon a régiben. Odaveszne gyermekeink jövője – hangoztatta a miniszterelnök. Az agrárfejlesztési programokkal összefüggésben azt mondta: erre most 60 százalékkal több pénzt fordítanak, mint 3 éve.
Négy nagy feladat
Gyurcsány Ferenc a közeljövőre négy nagy feladatot nevezett meg: az adórendszer átalakítását, a felsőoktatás átalakítását („hogy gyermekeink tarthassák a tempót európai, amerikai és távol-keleti társaikkal”), a nemzeti felelősség ötpontos programjának megteremtését, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv megtervezését. Elmondta: a felsőoktatási reformot megalapozó törvényt heteken belül az Országgyűlés elé terjesztik, a kétkulcsos szja bevezetésével pedig megindult az adóreform. – A legjövedelmezőbb szektortól, a bankoktól nagyobb hozzájárulást kértünk közös céljainkhoz – tette hozzá, hangsúlyozva: ez a „kérés” átmeneti időszakra szól.
– A népszavazás üzenetét megértettük. Konkrét lépéseket kell tennünk a kárpát-medencei térség gazdasági fejlesztése érdekében, hogy mindenki boldogulhasson szülőföldjén – jelentette ki, hozzátéve: méltányossá, egyszerűvé teszik a bevándorlási, letelepedési és honosítási folyamatot, bevezetik a nemzeti vízumot, közjogi tartalmat adnak a határon túli magyarság fogalmának, s útlevelet adnak a határon túli magyaroknak, támogatják a határon túli magyarok szervezeteinek kulturális önkormányzásra, önigazgatásra, autonómiára vonatkozó igényeit. A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott a miniszterelnök: céljuk több munkahely megteremtése, több jövedelem, egészséges, hosszabb élet, kiszámítható, biztonságos körülmények között. – Az út, amely idáig vezet, nagyon hosszú és göröngyös. Olyan programokat kell végrehajtanunk, amelyekkel célt érünk – hangoztatta Gyurcsány Ferenc, aki bemutatta a program „egy-két karakteres elemét”. – 300-350 ezer emberrel többnek legyen munkája. (…) Nem alacsony bérekkel, hanem jobb teljesítményekkel kívánunk versenyezni. Az a célunk, hogy 2012-ben az első 12 európai ország között legyünk. Erre az időpontra négyből három érettségizőnek már lesz legalább egy nyelvvizsgája – mondta.
– Gazdaságfejlesztési programunk olyan ágazatokra koncentrál, melyek képesek lendületet adni Magyarországnak – hangoztatta, hét fejlesztési irányt javasolva: informatika, távközlés; biotechnológia és egészségipar; üzleti és logisztikai szolgáltatóközpontok; szolgáltatóipar; turizmus; környezetipar; szórakoztatóipar. Beszélt arról is: be kívánják fejezni a nemzeti gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, s azt remélik, hogy a program végén a települések 90 százalékáról 30 percen belül elérhető lesz egy gyorsforgalmi út. Elindítják a vasúti közlekedés átfogó fejlesztését: terveik szerint a nagyvárosokat modern gyorsvasút köti majd össze Budapesttel. – A fejlesztések eredményeként 10 hellyel szeretnénk javítani Magyarország pozícióját a nemzetek versenyében – fogalmazott. Budapestet illetően arról beszélt: létrehozzák a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, és a város vezetésével közösen megfogalmazzák az itt élők igényeire alapozott fejleszési programot. – Felújítjuk az utakat, korszerűsítjük a panellakásokat, befejezzük a 4-es metrót és elkezdjük az 5. vonal építését. A magyar vidék komplex fejlesztése érdekében regionális programokat indítunk. Valamennyi nagyobb településen kiépül a csatornahálózat és megtisztítjuk a szennyvízeket. Öt éven belül minden településen az EU-szabványnak megfelelő, egészséges ivóvíz lesz. Mindenütt kiépül a szelektív újrahasznosításon alapuló hullakdékkezelés – sorolta a miniszterelnök, aki szót ejtett a romák felemeléséről is, hangsúlyozva: egy évtized múlva minden ötödik kisdiák roma származású lesz. – A romák felemelése a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv legfontosabb horizontális célkitűzése lesz – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc beszéde a szocialista hagyományokra emlékeztetett: ugyanis, aki nem tudja megoldani az emberek mindennapi gondjait, az tíz-tizenöt éves tervekről szokott beszélni. Az Ön által ostorozott Kádár – rendszernek is ez volt az egyik jellemzője, és most Ön is ezt a megoldást választotta – mondta a parlamentben Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök évértékelőjére reagálva.
A beszéd egy népi bölcsességet is eszünkbe juttathat: sok beszédnek sok az alja – mondta. Áder János ugyanakkor árulkodónak nevezte, hogy a miniszterelnök a mezőgazdaságból élőkről egyetlen szót sem szólt, és figyelemreméltónak tartotta, hogy be akarja fejezni annak a négyes metrónak az építését, amit még el sem kezdtek.
- Ön sok mindenről beszélt: létbiztonságról, autópályákról, államadósságról, reálbérről és ostorozta az állami kiadások növelésének és a közterhek csökkentésének egyidejű követelését. Miniszterelnök Úr, legyen erős, ez az önök választási programjában szerepelt – mondta Áder János.
A Fidesz frakcióvezetője felhívta Gyurcsány Ferenc figyelmét, hogy a szocialisták eddig csak olyan autópályákat adtak át, amelyeket az Orbán-kormány idején kezdtek el építeni, de az is elkerülte a miniszterelnök figyelmét, hogy az autópályák a megépítése most kétszer annyiba kerül, mint a polgári kormány idején. Alapkőlerakásban valóban erősek voltak, az építés még odébb van – tette hozzá.
A reálbérek tekintetében Miniszterelnök Úrnak nyilván elkerülte a figyelmét a KSH adata, mely szerint a 2004-es esztendőben csökkentek a reálbérek, de nem jobb a helyzet a munkanélküliség tekintetében sem, hiszen két éve mondják már, hogy javulnak a foglalkoztatási adatok, de az önök által kiadott adatok szerint is csökken a foglalkoztatottság – mondta Áder János, aki emlékeztetett, hogy csak a fiatalok vonatkozásában egy év alatt 22 százalékkal nőtt a munkanélküliség.
A frakcióvezető emlékeztetett, hogy miközben a kormány adócsökkentésről beszél, aközben két év alatt összesen 33 alkalommal emelte az adót, két év alatt hat új adónemet vezetett be, tavaly egyhavi bért vett ki a fizetésből élők zsebéből, egyhavi nyugdíjat vett ki a nyugdíjasok zsebéből, és az idei adóemelések 100 milliárd forintos többletterhet jelentenek a vállalkozóknak.
Ha igaz, amit Gyurcsány Ferenc mond, hogy az államadósságot növelő hitelek a nyugdíjak emelésére és a bérek kifizetésére mentek el, akkor hová lettek az adóbevételek és a nyugdíjjárulékok – tette fel a kérdést Áder János.
Dávid Ibolya gratulált Gyurcsány Ferencnek beszédéhez, mert – mint mondta – tud úgy beszélni a szándékokról, mintha azok megvalósult tettek lennének. Ma ismét sokat hallottunk a sikeres Magyarországról, miközben a valóságban nagyon kevés ember érzi ennek pozitív változásait – fogalmazott az MDF elnöke.
Magyarország parkolópályán van, hiányzik a koncepció, a reformok, a törvényalkotás is súlyos lemaradásban van – folytatta Dávid Ibolya. Hozzátette: az elmúlt években közel f
kortárs művészet
Méretes alkotások árasztották el a magyarok egyik ikonikus épületét
