Csökkentek a reálbérek, nőtt a munkanélküliség

Tavaly egy százalékkal csökkentek a reálbérek az előző évhez képest – szemben az elmúlt három év összesen 32 százalékos emelkedésével. A munkaügyi statisztika szerint hazánkban csökkenő foglalkoztatottság és növekvő munkanélküliség a jellemző.

MNO
2005. 02. 17. 7:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2004-ben egy százalékkal csökkentek a reálbérek 2003-hoz viszonyítva. A zsugorodás a korábbi három esztendő összesen 32 százalékos emelkedését követte, így az előző év a gazdasági realitásoktól elszakadó bérkiáramlás korrekciójának is tekinthető – írja a Világgazdaság.

A béreket költségvetési és versenyszektorra osztva a reálbércsökkenés csak az előbbit jellemezte, de annak 5 százalékos mértéke összesítve lerontotta a KSH által mért kismértékű (1,2 százalék) emelkedést. Az adatok értelmezését ugyanakkor nehezíti, hogy tavaly nem fizettek 13. havi fizetést, és ez statisztikailag a 2004-es évet érintené – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Emiatt decemberben visszaesett a költségvetési szektorban mért éves béremelkedési ütem, de ezt januárban korrekció követheti. Kedvező folyamat, hogy megállt a költségvetési és a versenyszektor közötti bérkülönbség növekedése.

A várakozások szerint 2004-ben még 10 százalék körüli bruttó keresetnövekedés a versenyszférában nem lesz fenntartható, és várhatóan 6 százalék körüli szintre mérséklődik. Ezért az inflációs hatás mérsékelt lesz – mondja Németh, aki nem vár a bérfolyamatoktól jelentős külsőegyensúly-javulást. Látva, hogy a költségvetés pénzforgalmi számai mögött mekkora tényleges költekezés van, és számításba véve a háztartások eladósodási kedvét, nem számítok a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkenésére – mondta a szakértő.

Fordulat következett be a költségvetési dolgozók létszámának alakulásában. A korábbi két év 30 ezer fős bővülése után 2004-ben lassú csökkenés következett. Decemberben már alig haladta meg a 800 ezret az állami alkalmazásban állók létszáma.
Ellentmondásosabb a foglalkoztatottsági helyzet megítélése. A munkaügyi statisztika mintavételes eredményei szerint hazánkban csökkenő foglalkoztatottság és növekvő munkanélküliség a jellemző. Az adminisztratív adatgyűjtés határozottan a foglalkoztatás bővülését mutatja. Bár utóbbi nem tartalmazza az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adatait, az ellentmondás mégis szembetűnő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.