| A KVvM ma nem ünnepel Japán szimpóziummal és globális videókonferenciával ünnepli a Kiotói Egyezmény életbe lépését. Az ünnepségre Kiotóban kerül sor. Az eseményen felszólal többek közt Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Joke Waller-Hunter, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény főtitkára és a Nobel-díjas Wangari Maathai is. A világ számos országa (pontosabban a 130 érintett állam közül 39) hivatalos ünnepségeket, konferenciákat tart ma – magyar helyszín azonban nem szerepel az UNFCCC honlap ezzel kapcsolatos összeállításában, holott Persányi Miklós az ENSZ éghajlat-változási testületének elnökeként részt vett a keretegyezmény és a jegyzőkönyv előkészítésében. A szaktárcától megtudtuk: hivatalos ünnepség valóban nem lesz ma, a civilek viszont Kiotó-partit tartanak ma este Budapesten. |
Több éves várakozás, visszalépések, egyeztetések után ma életbe léphet a Kiotói Egyezmény. A fejlett ipari országok még 1997-ben állapodtak meg abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig 5,2 százalékkal csökkentik az 1990-ben mért szinthez viszonyítva. Az úgynevezett Kiotói Egyezményt 1998 márciusától 1999 márciusáig 84 ország írta alá, és azóta több ország ratifikálta vagy jelezte csatlakozását, ám a mai napig nem léphetett életbe, mivel a legnagyobb szennyezők nem vállalják a kibocsátás visszaszorítását. A kiotói jegyzõkönyv ugyanis csak úgy emelkedhetett jogerõre, ha a szennyezés 55 százalékát produláló, legalább 55 ország ratifikálja – köztük van Oroszország és az Egyesült Államok is. A Clinton-kormány ugyan ígéretet tett, hogy 2012-ig 7 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ám a Bush-kabinet 2000-ben kihátrált az egyezmény ratifikálása elől. Az USA szerint Kiotó nem más, mint egy szűkre szabott kényszerzubbony; az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása negatívan érintené az ország gazdaságát – érvelnek az Egyesült Államokban. Ausztrália sem mutat hajlandóságot a jegyzőkönyv aláírására. Az ipari miniszter Putyin aláírását megelőzően kijelentette: Oroszország csak azért tett lépéseket a megállapodás felé, mert az unióhoz akar közelíteni. (Tény: az EU az egyezmény jóváhagyásától tette függővé Moszkva WTO-tagságának támogatását.) Az orosz elnök novemberbean aláírta a Kiotói Egyezményt becikkelyező törvényt, a ratifikálás viszont a 90 napos bejegyzési idő miatt csak három hónap múlva, azaz most lépett életbe. Az USA, mint a világ legnagyobb levegő-szennyezője kihátrálása miatt az Orosz Föderáció csatlakozására mindenképp szükség volt ahhoz, hogy az egyezmény életbe léphessen; végezetül mintegy 130 állam csatlakozott az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását célzó kezdeményezéshez.
Ki mennyit vállal?
A UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change – Éghajlatváltozási Keretegyezmény) honlapon feltüntetett adatok szerin Magyarországnak 1990-ben 0,5 százalékos részesedése volt az üvegházhatású gázok kibocsátásában. (Az 1990-es mennyiség a viszonyítási pont, mivel ezt kell az egyezmény szerint csökkenteni.) Lengyelország részesedése 3 százalék, Csehországé 1,2, Romániáé ugyanennyi, míg Szlovákiáé 0,4 százalék volt. Németországé 7,4 százalék, Nagy-Britanniáé 4,3, Kanadáé 3,3, Franciaországé 2,7, Japáné 8,5, Spanyolországé 1,9, míg Görögországé 0,6 százalék, Dániáé pedig 0,4 – derül ki a weboldalon közölt hivatalos dokumentumból. Oroszország 17,4 százalékkal, míg az Egyesült Államok 36,1 százalékkal részesedett a kibocsátásból 1990-ben. Az unió tagországai átlagosan 8, Magyarország pedig 6 százalékos emisszó-csökkentésre vállalt kötelezettséget.
A környezetvédők szerint hazánk akkor is teljesíteni tudja e vállalást, ha semmit sem tesz, hiszen a rendszerváltás óta a nagy szennyezők korszerűsítették üzemeiket vagy egyszerűen megszűntek, a gépkocsipark megújult. Ráadásul Magyarország – a volt szocialista országoknak adott kedvezmény alapján – nem az 1990-es év kibocsátását, hanem a ’85-’87-es év adatait veheti figyelembe – hívta fel a figyelmet Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Számításai szerint a 2012-re vállalt emisszió-csökkentést már bőven teljesítettük, sőt: ha nem változtatunk jelenlegi kibocsátásunk mértékén, s a gazdaságunk úgy növekszik, mint eddig, az egyezmény szerinti határértéket csupán 2013-14-re fogjuk elérni… Ezzel szemben valódi csökkentésre, s ezzel kapcsolatban szemléletváltásra lenne szükség – a legkevésbé környezetszennyező fűtési módok népszerűsítésével, ehhez kapcsolódva épületeink korszerűsítésével, a közúti közlekedés visszaszorításával a tömegközlekedés javára. A környezetvédők felhívják a figyelmet arra: hazánkkal szemben a németek és a dánok 21 százalékos csökkentést vállaltak, ami csak tényleges erőfeszítésekkel valósítható meg. Kiotóval kapcsolatban a szakértők felhívják a figyelmet arra is: az olajtermelő országok – amelyek messze verik a mezőnyt az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás terén – nem kívántak csatlakozni az egyezményhez, így előttük nem állnak kibocsátás-csökkentő célok sem.
80 százalékos javaslat
A magyar szaktárca vezetője is további intézkedéseket és nemzetközi egyeztetéseket javasol az egyezménnyel kapcsolatban; Persányi Miklós – az egyezmény előkészítésével foglalkozó kormányközi testület elnöke – úgy látja: a következő két évtized során legalább 15 százalékos további kibocsátás-csökkentésre lesz szükség. Az EU szakértői szerint a kibocsátás megfékezése érdekében még több országot be kell vonni az egyezménybe, s 2050-re az 1990-es kibocsátás 50 százalékát kell elérni, ami a fejlett országoktól 60-70 százalékos korlátozást kíván. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet úgy látja: ahhoz, hogy a felmelegedést a veszélyes mértéken, azaz 2°C-on belül lehessen tartani, a fejlett országoknak 80 százalékkal kellene csökkenteniük széndioxid-kibocsátásukat az évszázad közepéig, míg ezzel együtt a világban 50 százalékkal kell mérséklődnie az emissziónak ugyanezen idő alatt.
A WWF egy kilenc lépésből álló javaslatot is megfogalmazott a kormányok számára, hogy a világ szén-dioxid kibocsátása minél hamarabb csökkenésnek induljon. A javaslat többek közt ambíciózusabb politikát sürget, szigorúbb uniós emisszió-kereskedelmi rendszert, szigorúbb kvótákkal, illetve a tiszta energiák nagobb mértékű támogatásával. A WWF szerint minden országnak ki kell fejlesztenie megújuló energiaforrásait, illetve azok használatát, az Egyesült Államokra, illetve Ausztráliára pedig fokozott nyomást kell gyakorolni hogy csökkentsék szén-dioxid kibocsátásukat, még akkor is, ha azok kívül maradnak a Kiotói Egyezményen. Minden kormánynak és nemzetközi szervezetnek törekednie kell arra, hogy a Föld átlaghőmérsékletének változása ne haladja meg 2°C-ot az iparosodás előtti értékhez képest, s a Kiotói Egyezmény résztvevőinek ki kell dolgozniuk a terveket a 2012-t követő időszakra, amikor is a kötelezettségvállalás kezdeti időszaka lejár – írják közleményükben.
Atomerőművel a szédioxid-kibocsátás ellen?
Nagy-Britannia környezetvédelmi minisztere nemrég közölte: a jelenlegi klímavédelmi álláspont nem elegendő ahhoz, hogy a 2010-re kitűzött 20 százalékos emisszió-csökkentést véghez tudják vinni, ezért a kormány felülvizsgálja a programot. Tony Blair miniszterelnök megerősítette: nem zárják ki, hogy a jövőben új atomerőműveket építsenek, ha ez szükséges a kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez.
