Sok mindenről halottunk az ötvenöt perces, népmesei fordulatokkal tarkított miniszterelnöki beszédben, legfőképpen arról, hogy a következő évtized végén milyen országban élünk majd, vagy legalábbis Gyurcsány Ferenc milyen országban szeretne élni – mondta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Televízió reggeli műsorában. Hozzátette: arról már kevesebbet hallottunk, hogy a holnap és a ma problémáit, az emberek hétköznapi problémáit hogyan fogja megoldani a kormány. Hallottunk arról is, hogy milyen látványos fejlesztéseket akar elindítani a kormány, de a miniszterelnök arról már kevesebbet beszélt, hogy a választási ígéretek többségét miért nem kívánják teljesíteni. Gyurcsány Ferenc ezek közül hármat említett, de nagyjából még három tucatot felsorolhatott volna.
Áder János elmondta: ennek a beszédnek voltak olyan elemei, amelyek nagyon elrugaszkodtak a valóságtól. Messze nem támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal, sőt a kormány által kiadott adatok sem azokat a kijelentéseket, amelyeket Gyurcsány Ferenc mondott. A miniszterelnök azt mondja, hogy 24 év óta nem volt olyan alacsony az infláció, mint az idén. Ehhez képest azt látjuk, hogy amikor a Fidesz átvette a kormányzást, akkor 5,7 százalék volt az infláció, és folyamatosan csökkent, a múlt év végén pedig 6,8 százalék volt az infláció. Emellett a munkanélküliség 25 ezer fővel nőtt a kormányváltás időszakához képest, az államadósság pedig 3500 milliárd forinttal lett több a két évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. Az a kérdés pedig, amit az elmúlt hónapokban feszegettünk, hogy hol van ez a pénz, a mai napig aktuális. Gyurcsány Ferenc kísérletet tett ennek a megválaszolására a múlt héten egy rádióinterjúban, de sajnos adós maradt a válasszal – fűzte hozzá.
A miniszterelnöki beszédben elhangzott, hogy a felvett hitel az emberek zsebében van, ebből fizették a köztisztviselői béreket és a nyugdíjakat. A Fidesz felteszi a kérdést: ha ez így van, akkor mire költötték a személyi jövedelemadónkat, az általános forgalmi adót és a nyugdíjjárulékot, amit mindannyian befizettünk. Mire költötték a privatizációs bevételeket, és mire költötték a megemelkedett adóbevételeket, hiszen az elmúlt esztendőben jelentős többletadóterheket vetettek ki az emberekre. Tehát továbbra is jogos a kérdésünk: hol a pénz? – hangsúlyozta a politikus.
Azt is kijelentette a miniszterelnök, hogy ez az összeg az autópályák aszfaltjában van. A kormány nagyjából 400 milliárd forintot költ az autópályára, legalábbis ők ezt mondják. Tegyük föl, hogy ez igaz, de akkor hol van a másik 3100 milliárd? Az autópálya-építéseken kívül semmiféle komoly beruházást, fejlesztést nem tud a kormány fölmutatni. A debreceni sportcsarnok például 4,2 milliárd forintból épült fel. Egy havi államadósság-növekedésből huszonöt ilyen sportcsarnokot lehetne építeni, másfél haviból egy újabb 14. havi juttatást lehetne adni a nyugdíjasoknak, kéthaviból pedig ki lehetne fizetni az önkormányzatok eddig fölhalmozott teljes tartozását. Emellett az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak béremelésének a felét maguk az önkormányzatok fizették. Ez szintén nem a kormány kasszáját terhelte, tehát itt is hiányzik néhány százmilliárd, amivel el kellene számolni. Újra és újra föltesszük a kérdést, egészen addig, amíg nem kapunk kielégítő választ: hol a pénz? – közölte Áder.
A Fidesznek konkrét javaslata van arra, hogyan lehet csökkenteni a terheket. Hétfőn egy sajtótájékoztatón Varga Mihály és Tállai András bemutatták az adócsökkentési csomag első részét, a második része az a keddi frakcióülésen kerül bemutatásra, a harmadik része pedig kidolgozás alatt van. Nagyon elgondolkodtató az első reakció, amit a szocialistáktól hallottunk. Demagógnak minősítették ezt a javaslatot, a vállalkozói terheknek a csökkentését. Ez azért érdekes, mert január másról sem szólt, mint a szocialisták adócsökkentési terveiről. Gyurcsány Ferenc egy ma reggeli rádióinterjúban azt mondta: az a hibája a Fidesz-javaslatnak, hogy az adózásba bevonható kör bővítése nélkül tették meg javaslatukat. Ez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc az adózók körének kibővítését szeretné, tehát az emberek több adót fognak fizetni a nagy adóreform hatásaként. A kormány adócsökkentésről beszélt január 6-án is, hat nappal azután, hogy hatályba léptek azok a törvénymódosítások, amelyek új adók bevezetését és a korábbi adók megemelését és az illetékterhek drámai növelését eredményezték – emlékeztetett a fideszes képviselő.
Hangsúlyozta: a tavalyi esztendőben 550 milliárd forintot vettek ki a magyar adófizetők zsebéből. A kormány eddig harminchárom esetben emelt adókat, és hat új adót vezetett be. Ez nem csökkentette az adóterhelést. A tavalyi esztendőben a bérből és fizetésből élők egy havi jövedelmét vették el az áfaemelések, illetve a gáz-, villany- és gyógyszerárak megemelése következtében. Tehát azt, hogy az emberek jobban élnének, erősen vitatható.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számítása szerint az adóváltoztatásokkal 100 milliárd forintos terhet raktak a vállalkozók hátára az elmúlt esztendő végén. Emellett az a 150-200 milliárd forintos áfa, amit jogszerűtlenül tart vissza a kormány csak azért, hogy kozmetikázza a költségvetést, nagyon súlyos problémákat okoz a vállalkozók mindennapi életében. Erről nem beszélt Gyurcsány Ferenc, mint ahogy a vidéken élő emberekről, a mezőgazdaságból élőkről sem. Arról sem hallhattunk, hogy most kétszer annyiért építik az autópályákat, mint a polgári kormány idején. Bezzeg akkor mennyi kritika hangzott el, hogy milyen drágák az autópályák. A miniszterelnök azt is mondta, hogy már hozzáfognak az 5-ös metró megépítéséhez is, amikor a 4-es metrónál még egy kapavágás sem történt. 2002-ben azt mondták, lendületben az ország, lendületben a főváros. Demszky Gábor ott állt a nagy poszterek előtt, és lendületesen rohanó metrószerelvények voltak mögötte. Lassan három év eltelik, és azóta semmi sem történt – mondta Áder János.
Századvég: Kitart-e a látszatkormányzás 2006-ig?
Az elmúlt két és fél év során rendkívül kedvezőtlenül alakultak a Magyarország versenyképességét minősítő mutatók, és sorra láttak napvilágot olyan elemzések, amelyek a magyar gazdaságpolitika problémáira hívták fel a figyelmet. Gyurcsány beszédének egyik vállalt feladata a kedvezőtlen arculatnak az átformálása volt. A recept szerint elegendő őszintén feltárni a lehetőségeket, és máris világos képet kapunk a rendelkezésünkre álló mozgástérről – áll a Századvég Politikai Elemzések Központjának a beszédre vonatkozó elemzésében.
A Gyurcsány-beszéd ennek a taktikai feladatnak a végrehajtásához illeszkedett, amikor azt a kevés adatot sorolta, amelynél valamilyen elmozdulás regisztrálható a 2002-es cikluskezdéshez képest. A verbális szuggesztióval felépített tartalmi elemek azt a választói közönséget célozták, amelyről még feltételezhető, hogy a retorika és a hangulat hatására elfelejti, hogy például nyolcszáz kilométer autópályát, soha be nem következő gázáremelést és számtalan kedvezményt ígért a jelenlegi kormánykoalíció, és akinek az sem tűnik fel, hogy már az 5-ös metró megépítéséről beszélünk, amikor még a 4-es vonal építése sem kezdődött el.
Ezek a manipulatív erőfeszítések plasztikusan körvonalazzák azokat a választói csoportokat – elsősorban a nyugdíjasokat –, amelyeket Gyurcsányék lehetségesnek tartanak maguk mellett tartani, és ami ennél is fontosabb, maguk mellett mozgósítani 2006-ban. A kérdés ugyanaz maradt: kitart-e a PR-kormányzás muníciója a választásokig.
A helyzet átértékelésének sajátos módja a rendszerváltás óta eltelt 15 év minősítése. Gyurcsány beszéde vaskos kitételnek szánta azt a megállapítást, amely a rendszerváltás „félresiklott” jellegét emeli ki. A spekuláció alapján: ha én is úgy látom – ahogyan ti is –, hogy az elmúlt 15 évben rossz úton haladtunk, akkor közelebb kerülhetünk egymáshoz.
A probléma az, hogy a befogadó közönség számára nem teljesen egyértelmű, Gyurcsány Ferenc milyen szerepben fogalmazza meg mondanivalóját. Beszéde egyes részeiben a politikai csatározáson felülemelkedő személyiség, majd keményen fellépő koalíciós miniszterelnök, aztán baloldali pártvezér, utána hétköznapi átlagpolgár. Ezek a szerepek ellentmondásokba keverték a szónokot – tartalmazza az elemzés.
SZBU
Man Who Lied About Jozsef Sebestyen's Death Is Connected to Ukraine's Security Service
