Magyarországon is számolni kell azzal, hogy az európai uniós forrásokra való pályázati folyamat előrehaladásával feltűnnek a visszalépő nyertesek. Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy tavaly az éves keret legalább 110 százalékára irányoztak elő kötelezettségvállalást az illetékes hatóságok, és ugyanezt teszik majd az idén is.
Pályázni annak érdemes, akinek van pénze – vallja egy magát megnevezni nem akaró, visszalépett pályázó. Szerinte csak így lehet lépésről lépésre előre megfinanszírozni azt, amire az EU végül valóban odaadja a támogatást. Vállalkozóként ő maga válaszút elé került: vagy megragadja az azonnali kamattámogatási lehetőséget hitelkérelmére, vagy időtlen időkig vár a döntésre, hogy megkapja-e a huszonkétmillió forint értékű, vissza nem térítendő uniós támogatást.
Szerinte legalább nyolc oka volt visszalépésének. Először is: a két pályázat mindenképpen ütközött volna egymással, s az első lehetőség időben jött, míg a második későn. Az utóbbinál a támogatási szerződés tervezetében olyan kitételek szerepeltek, amelyeket a maga részéről felelőtlenség vagy megtévesztés lett volna bevállalni. Ráadásul pénze sem lett volna elég a projektmegvalósítás finanszírozására. Ha pedig mégis meg akar felelni minden feltételnek, akkor ez komoly pluszberuházást és kiadást igényelt volna részéről. Mindennek a végére a számítása szerint az 50 százalékosnak ígért támogatás 37 százalékosra csökkent volna, s ezt is csak egy-másfél év múlva kapta volna kézhez. Ezzel együtt sem adja fel – közölte végül –, hogy európai uniós támogatáshoz jusson: a tavalyi tapasztalatokból okulva az idén már átgondoltabban ismét szeretne pályázni.
Az Európai Unióban eddig jelentéktelen, mindössze 2,3 százalékos volt a visszalépési mutató, és Magyarország ettől még messze van, mert nálunk kiemelkedően sok a pályázó – állítja Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. Hivatalos adat egyelőre nincs; az NFH illetékese szerint a tavalyi 4670 nyertes közül alig néhány lehet a visszalépő, aki megfelelő biztosíték hiányában, megalapozatlan vállalás vagy érdekmúlás esetén, netán a konzorcium feloszlása miatt eláll projektje megvalósításától.
A tapasztalatok nem igazolják, hogy túlzóak lennének a biztosítékkövetelmények – tette hozzá Heil Péter. Szerinte sokan tudatában is vannak annak, hogy nem felelnek meg valamely kritériumnak, mégis beadják pályázatukat, és abban bíznak, hogy elnéző lesz velük az irányító hatóság, engedményekre azonban nincs mód az európai uniós támogatásoknál.
Más szakértők ugyancsak a fedezet hiányát tekintik a legkritikusabb pontnak, ám szerintük visszalépési ok lehet, ha a nyertes tart az APEH-től, elmulasztja előírásosan bejelenteni alkalmazottait, vagy óvakodik a munkavédelmi hatóságoktól. Főleg a kicsiket, az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégeket fenyegeti a visszalépés veszélye – figyelmeztet Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda vezetője. Ennek alapvető oka az, hogy amikor beadták pályázatukat, még bíztak a sikerben, de végül képtelenek előteremteni az önerőt vagy a szükséges tőkét az előfinanszírozáshoz, netán megszerezni az előírt biztosítékot (bankgaranciát).
Tanulságosnak tartja a visszalépő nyertesek példáját Tarjániné Illés Tünde, a Fókusz-2 Gazdaságfejlesztési Központ Kft. ügyvezető igazgatója is. Szerinte a hazai pályázók valójában még mindig nincsenek tudatában annak, hogy mennyire szigorúak az uniós szabályok. Ő maga most személyesen járja végig nyertes pályázóit, és figyelmezteti őket arra, hogy a támogatási szerződés minden sorának jelentősége van, és sokba kerülhet a figyelmetlenség vagy a nem megalapozott vállalás.
Forrás: Világgazdaság
Bóka János
Bóka János: az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem mutat utat a versenyképesség helyreállításához
