Az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata – olvasható az SZDSZ új egyházpolitikai koncepciójában. A párt ezért felszámolná az egyházaknak „alanyi jogon nyújtott privilégiumokat”. Ezek szerint elvennék a személyi jövedelemadóból felajánlott egyszázalékos támogatások után fizetett állami kiegészítést, a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékát, és többek között megvonnák a hittanoktatás állami támogatását is – írja a Népszabadság.
A kisebbik kormánypárt szerint az állam csak akkor és annyi költségvetési támogatást nyújtson az egyházaknak, amennyire azt közszolgálati tevékenységük indokolja. Ilyen tevékenységnek a múzeumok, levéltárak és műemlékek fenntartását, valamint az oktatást, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokat tekintik a szabad demokraták.
Az egyházak tavaly az SZDSZ kimutatása szerint 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Ennek az összegnek csaknem a felével, több mint 17 milliárd forinttal kevesebb jutna az egyházaknak, amennyiben tervük megvalósul. Az összes hitéleti támogatás megszűnését a liberális párt az egyházaknak a személyi jövedelemadó jelenleg felajánlható egy százalékának kettőre emelésével ellensúlyozná, továbbá lehetővé tenné, hogy az átlagos felajánlással megegyező összegről azok is rendelkezhessenek, akik nem tudnak élni az adófelajánlás lehetőségével (ilyenek például a nyugdíjasok). Ennek terheit a költségvetés viselné. A szabad demokraták számításai szerint így az új pénzügyi konstrukciónak köszönhetően olyan bevételek keletkeznének, amelyek valószínűleg meghaladják a veszteségeket.
Az SZDSZ szerint indokolatlan, ezért megszüntetendő „kedvezmények és privilégiumok” közé tartozik például az, hogy az egyházi személyek után társadalombiztosítást csak a minimálbér figyelembe vételével kell fizetni, az egyházaknak viszont se cégautóadót nem kell fizetniük, se helyi adót az építményeik után. Az egyházak bizonyos esetekben könnyebben igényelhetik vissza az áfát, mint a civil szervezetek.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára a Népszabadságnak elmondta: a koncepcióval kapcsolatban eddig senki nem kereste fel őket, nem volt előzetes konzultáció. A püspök az SZDSZ privilégiumokkal kapcsolatos álláspontjára úgy reagált: ma Magyarországon semmilyen egyházi privilégiumról nem tud, amit a liberálisok mégis így neveznek, azok olyan támogatások, amelyeket az egyházak a teljes kárpótlás elmaradása miatt kapnak. Hozzátette: a papokat az egyházközségek tartják el, a kistelepüléseken dolgozó egyházi személyek bérpótléka pedig nem hitéleti, hanem a falvak megtartóerejét növelni hivatott támogatási forma. A hittanoktatás kapcsán elmondta: több volt szocialista országban a hittan az általános tanrend része. Ennek támogatásáról úgy vélekedett, az tényleg a hitélet körébe tartozik, de a hittan erkölcsi értékeket is közvetítő oktatása egyetlen kormánynak sem válik kárára. A püspök szerint az egész kérdéskör alapos kétoldalú egyeztetéseket igényel, és a szabad demokrata elképzelések alapjaiban érintik a vatikáni szerződést.
Az SZDSZ koncepciójának megvalósításához a Vatikánnal kötött megállapodás felülvizsgálatát sürgeti. Ugyanakkor a miniszterelnök néhány hete az egyezményről leszögezte: „Érvényesnek tekintjük, és betartjuk.” Ez alapján az SZDSZ-es elképzelésnek nincs esélye.
Nyakó István, az MSZP szóvivője, a párt hívő tagozatának tagja ugyanakkor a lapnak nyilatkozva nem látott kivetnivalót abban, hogy a liberálisok a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát sürgetik. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szocialisták is az állam és az egyház szétválasztásának elvét vallják és nem zárkóznak el az SZDSZ javaslatának megtárgyalásától. Ehhez viszont ismerni kell a részletes írásbeli indítványt és az ahhoz mellékelt számításokat. Ha ezek elkészülnek, a szokásos koalíciós egyeztetési menetrendnek megfelelően napirendre tűzik a kérdést.
Nyakó István a lapnak úgy vélekedett, hogy a nyugat-európai állapotokhoz képest Magyarországon még nem teljes körűen valósult meg az állam és az egyház szétválasztása. Mindaddig nem teremtődnek tiszta viszonyok – mondta –, amíg a mindenkori kormányzat kénye-kedve szerint dönt arról, hogy az egyházak milyen mértékű költségvetési támogatást kapnak. Így óhatatlanul lesznek kitüntetett helyzetben lévő felekezetek és olyanok, amelyek kevésbé kedvesek a hatalomnak. Az MSZP szóvivője szerint mindez azzal a veszéllyel is jár, hogy a „pluszalamizsna” révén politikai kötődések alakulnak ki a kedvezményezett egyházak és a pénzt osztó pártok között.
Emlékezetes: Hiller István novemberben kulturális miniszterként próbálta megnyugtatni a költségvetés miatt tiltakozó egyházi méltóságokat.
Márki-Zay Péter
Márki-Zay ismét önazonos: újra lámpavasakról fantáziál
