Az uniós támogatásokért és pályázatokért központilag felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal azzal érvel, hogy a strukturális támogatási alapok teljesítménye nem a kifizetések, hanem az Európai Unió kötelezettségvállalásainak értékével mérhető.
Ez azonban egészen más, mint amit a Pénzügyminisztérium szóvivője 2003-ban állított: „A csatlakozás utáni nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU költségvetéséből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe ténylegesen befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét„.
2003-ban tehát (helyesen) még úgy gondolták, hogy kifizetéssel szemben csak kifizetés számolható el, kötelezettségvállalással szemben pedig kötelezettségvállalás.
Idén januárban már viszont – látva a tavalyi tényleges kifizetések siralmas mérlegét – a nyilvánosság előtti számadáskor megpróbáltak a magyar befizetésekkel szemben EU-s kötelezettségvállalásokat is elszámolni.
A Pénzügyminisztérium pozitív nettó pozíciót ígért az első három évre. A fenti számítási mód szerint azonban az első évben (tehát 2004-ben) Magyarország javára ténylegesen kifizetett támogatások az általunk befizetett összeg alig 38 százalékára tehetők.
A fenti helyzet okai két részre bonthatók. Egyfelől felelőtlenség volt valaha is azt állítani, hogy hazánk a csatlakozás első – ráadásul töredék – évében az EU-s be- és kifizetések nettó kedvezményezettje lesz. Ez, tudva, hogy az EU-tól várható pénzek többségére pályázni kell, a pályázatok pedig utólagos finanszírozásúak, aligha volt lehetséges.
Mindez azonban nem menti sem az előzetes illúziókeltést, sem a mostani félretájékoztatást, sem pedig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a többi illetékes szerv kudarcát: az EU-kasszába történő 135 milliárdos magyar befizetésekkel szembeni, mindössze ötvenmilliárdos javunkra történt kifizetés ugyanis egyszerűen kudarc.
Hogy az európai uniós támogatások hazai intézésével nagy baj van, azt jól példázza a strukturális alapok helyzete, amelyekből 2004-ben 56 milliárd forint tényleges kifizetés volt előirányozva. Ebből azonban csupán ötmilliárd teljesült.
A másik súlyosan érintett terület a mezőgazdaság: az ide szánt támogatások kezelésének módja ellen tiltakoznak a gazdák. A tüntetések oka a támogatások kifizetésének késlekedése volt. A gazdák ugyanis már 2004 elején kitöltötték a terület alapú támogatáshoz szükséges adatlapokat, amelyeket csak 2004 végén látták újra, amikorra a hatóságok végre visszaküldték őket hiánypótlásra és javításra (volt, aki a főösszeg 0,14 százalékával tévedett…).
A támogatásokat azonban azok se nagyon kapták meg, akiknek sikerült elsőre kifogástalanul kitölteniük a formanyomtatványokat: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most, a demonstrációk nyomására, rohammunkát szervezve próbálja teljesíteni a kötelezettségét és behozni a közel féléves elmaradást.
A késlekedés mögött nem elsősorban a minisztérium rossz szervezési munkáját kell gyanítanunk, hanem azt, hogy a szocialista kormány az államháztartás 2004-es mérlegét az EU-s támogatási pénzekhez járó önrész kifizetésének 2005-re halasztásával – tehát jórészt a földművelők kárára – próbálta meg szépíteni.
Tanulságosak a fenti, az EU-val kapcsolatos történések – tehát a nettó befizetői státuszba szorulás, valamint az EU-s támogatások visszatartása miatti agrárdemonstrációk – körülményei is.
Az EU-s be- és kifizetések mérlegére vonatkozóan nem találtunk anyagot sem a földművelésügyi minisztérium, sem a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, sem pedig a kormány portálján. Feltűnő, hogy gazdasági sajtó is alig tárgyalja a kérdést.
Felmerül tehát a gyanú, hogy az illetékesek az elszámolás eltusolásával próbálják feledtetni a kudarcot. Az agrárdemonstrációkkal kapcsolatban is hasonló a helyzet: a kormány elővette mindent ütő aduját, a szélsőjobboldali veszéllyel történő riogatást, a tüntetések csúcspontján pedig – figyelemelterelő hadműveletként – felkerült az internetre egy, a hajdani titkosszolgálatok állítólagos besúgóinak nevét tartalmazó ügynöklista.
Mindez arra utal, hogy a jelenlegi szocialista–szabad demokrata kormány vagy nem képes, vagy nem szándékozik levonni a tanulságokat az EU-s támogatások körüli anomáliákból. A támogatások kezelésével kapcsolatos, gazdaságilag és morálisan egyaránt megkérdőjelezhető politikájának végrehajtásában az sem zavarja, hogy ezzel nap mint nap lejáratja az Európai Uniót és annak intézményeit.
Baráth legalább 51 milliárdos pluszt ígért
2004-ben – számítási módszertől függően – 51–73 milliárd forinttal több pénzt kapott Magyarország az Európai Uniótól, mint amennyit annak kasszájába befizetett – jelentette be a kormány egyik januári ülése után Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
A 2004 és 2007 közötti időszakban rendelkezésre álló 1200-1300 milliárd forintnyi EU-forrás 24 százalékát kötötték le magyarországi vállalkozások és önkormányzatok tavaly – mondta Baráth Etele. A miniszter hozzátette: Magyarország képes lesz az időszak végéig felhasználni a felvehető forrásokat. A Kohéziós Alapok keretében öt projektet fogadott el Brüsszel, ezek együttes összege 310 milliárd forint, amiből 197 milliárd forint az EU-forrás – ismertette a részleteket Baráth Etele. Hozzátette, hogy ezekből az összegekből épül a csepeli, a veszprémi és a zalaegerszegi szennyvíztisztító. Idén várhatóan százmilliárd forinttal több pénz jut Magyarországra uniós forrásból, mint amennyit hazánk befizet a közösség költségvetésébe.
Forrás: Budapest Analyses, origo.hu
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
