Brutális különbség: ami Pesten nyolcvan-, az máshol hatvanmillió

A hazai ingatlanpiacot a főváros és a vidék közötti különbségek növekedése, valamint az Otthon start program hatására erősen átalakuló vevői és eladói motivációk jellemezték idén. Országosan az átlagos eladási ár 55 millió, az átlagos négyzetméterár pedig 736 ezer forint volt négyzetméterenként – derült ki egy ingatlanpiaci összesítésből. Budapesten ugyanakkor egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, a négyzetméterár pedig 1,2 millióra emelkedett négyzetméterenként.

Illusztráció Fotó: MW-Archív

A Duna House az éves tranzakciós adatai alapján összeállítást készített az idei ingatlanpiaci trendekről, amelyben egyebek mellett az országos és a budapesti átlagos eladási árról, négyzetméterárról is beszámolt.

A 2025-ös ingatlanpiac árait a szélsőségek jellemzik. Fotó: Kurucz Árpád

A Duna House adatai szerint 

a legmagasabb átlagos eladási ár a fővárosban volt, 82 millió forint körül, majd Pest vármegye következett 62 millió forintos átlaggal, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyék 47–59 millió forint közötti értékekkel.

A portál számai azt mutatták, hogy négyzetméterárban is Budapest vezet több mint 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti árral, míg Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyékben négyzetméterenként 660–840 ezer forint közötti árak voltak jellemzők. 

A legkedvezőbb árak, azaz a legolcsóbb ingatlanok a keleti és délkeleti vármegyékben fordultak elő: például Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos költséggel lehetett ingatlant vásárolni, mint a fővárosban vagy a nyugati, iparilag fejlettebb régiókban.

 

Az idei legdrágább és a legolcsóbb ingatlanok

A panellakások országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, négyzetméterenkénti 835 ezer forintos áron. A téglalakások ennél drágábbak voltak: átlagosan 61 millió, négyzetméterenként egymillió forintos áron. A családi házak átlagosan 53,1 millió forintért cseréltek gazdát, fajlagosan viszont jóval olcsóbbak voltak, ami a nagyobb alapterület és a kevésbé központi elhelyezkedés hatását mutatja.

A legmagasabb áron értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, 999 négyzetméteres alapterülettel és kiemelt lokációval. Az eladási ár 1,764 milliárd forint volt, amelyet némileg érthetőbbé tesz, ha benézünk. A 2008-ban épült villa négy szinten tíz szobát és hét fürdőszobát kínált, belső uszodával, kültéri medencékkel, sport- és wellnessfunkciókkal, teniszpályával és hat férőhelyes garázzsal.

A legalacsonyabb értékű tranzakció pedig egy 25 négyzetes ingatlanhoz kötődött Szilvágyon, Zala vármegyében. Az adásvétel egymillió forintos áron zárult.

 

További idei rekordok

A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 négyzetméteres, 2022-ben épült ingatlan 3,4 millió forintos négyzetméteráron kelt el, ami majdnem az ötszöröse az országos átlagnak. A legalacsonyabb négyzetméterár egy hercegszántói, rossz állapotú, száz négyzetméteres házhoz kapcsolódott, amely 1,99 millió forintért cserélt gazdát – mindössze 19 900 forintos négyzetméteráron.

A legnagyobb alapterületű ingatlan a már említett II. kerületi villa volt, közel ezer négyzetméterrel. A legkisebb egy Heves vármegyében, Markazon eladott hat négyzetméteres horgásztanya, amelyet egy méretes boroshordóból alakítottak ki. Az ingatlan 4,5 millió forintért talált gazdára, ami jól mutatja, hogy a különleges, mikroméretű ingatlanok is keresettek lehetnek.

Az építés éve alapján a legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen talált gazdára. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintos áron cserélt tulajdonost egy olyan épületben, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A ház 1799-ben épült.

 

Fontosak voltak a vevői és az eladói motivációk

A vevőket különböző motivációk hajtották:

• A tranzakciók 25,5 százalékát az első lakásukat vásárlók adták, átlagosan 48 millió forintos költéssel és 695 ezer forintos négyzetméterenkénti fajlagos áron. 
• A befektetési célú vásárlók 22 százalékos arányt képviseltek, átlagosan 51 millió forintos költéssel, 866 ezer forintnyi fajlagos négyzetméteráron. 
• A nagyobb ingatlanba költözők az ügyletek 19 százalékát, a kisebbe költözők hét százalékát tették ki. 
• A generációk különválása, összeköltözése és a válás miatti költözés kisebb, de jól mérhető arányban jelent meg.

Az eladói oldalon a leggyakoribb ok a befektetés értékesítése volt, az örökölt ingatlanok eladása 19, míg a kisebbe költözés 13 százalékot  tett ki.