Brutális különbség: ami Pesten nyolcvan-, az máshol hatvanmillió

A hazai ingatlanpiacot a főváros és a vidék közötti különbségek növekedése, valamint az Otthon start program hatására erősen átalakuló vevői és eladói motivációk jellemezték idén. Országosan az átlagos eladási ár 55 millió, az átlagos négyzetméterár pedig 736 ezer forint volt négyzetméterenként – derült ki egy ingatlanpiaci összesítésből. Budapesten ugyanakkor egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, a négyzetméterár pedig 1,2 millióra emelkedett négyzetméterenként.

Illusztráció Fotó: MW-Archív

A legnagyobb alapterületű ingatlan a már említett II. kerületi villa volt, közel ezer négyzetméterrel. A legkisebb egy Heves vármegyében, Markazon eladott hat négyzetméteres horgásztanya, amelyet egy méretes boroshordóból alakítottak ki. Az ingatlan 4,5 millió forintért talált gazdára, ami jól mutatja, hogy a különleges, mikroméretű ingatlanok is keresettek lehetnek.

Az építés éve alapján a legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen talált gazdára. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintos áron cserélt tulajdonost egy olyan épületben, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A ház 1799-ben épült.

 

Fontosak voltak a vevői és az eladói motivációk

A vevőket különböző motivációk hajtották:

• A tranzakciók 25,5 százalékát az első lakásukat vásárlók adták, átlagosan 48 millió forintos költéssel és 695 ezer forintos négyzetméterenkénti fajlagos áron. 
• A befektetési célú vásárlók 22 százalékos arányt képviseltek, átlagosan 51 millió forintos költéssel, 866 ezer forintnyi fajlagos négyzetméteráron. 
• A nagyobb ingatlanba költözők az ügyletek 19 százalékát, a kisebbe költözők hét százalékát tették ki. 
• A generációk különválása, összeköltözése és a válás miatti költözés kisebb, de jól mérhető arányban jelent meg.

Az eladói oldalon a leggyakoribb ok a befektetés értékesítése volt, az örökölt ingatlanok eladása 19, míg a kisebbe költözés 13 százalékot  tett ki.