Gettósítás és kormányzati zsákutcapolitika

A magyar mezőgazdaság válságáról, a vidék elgettósításáról és a kormány zsákutcapolitikájáról ír több mai cikkében a Die Presse. Az osztrák napilap a gazdademonstrációval is részletesen fogalalkozik, hangsúlyozva: szakemberek szerint az uniós kifizetések teljesítése még nem oldja meg az agrárium válságát, hiszen számos kisüzemet csőd fenyeget.

A magyar mezőgazdaság válságával, illetve a gazdademonstrációval foglalkozik a konzervatív Die Presse. Az osztrák napilap feleleveníti, hogy alig egy éve a baromfitenyésztők és a tejtermelők vonultak utcára, és ismerteti a gazdák mostani követeléseit, hozzátéve: egy bécsi gazdasági intézet, a WIIW tanulmánya szerint a magyar gazdák jövedelme tavaly negyedével nőtt, csakhogy a gazdák többsége október óta hiába vár az uniós támogatások átutalására. Míg a kormány szerint a késlekedés oka a sok hibásan kitöltött formanyomtatvány, a Magosz a nehézkes és alacsony hatékonyságú adminisztrációban látja a problémát. A lap idézi Gyurcsány Ferenc kijelentését is, miszerint április végéig a gazdák hozzájutnak a támogatásokhoz, de „egyetlen fillérrel sem kapnak többet”. Agrárszakemberek ugyanakkor rámutatnak: a magyar mezőgazdaság válsága az uniós támogatások kifizetése után sem oldódik meg, és számos mezőgazdasági kisüzemet a csőd fenyeget – írja a Die Presse.

A lap másik cikke is a magyar vidékkel, közelebbről annak elmaradottságával foglalkozik, állítva: ma Magyarországon nemcsak mély szociális, de jelentős regionális szakadék is húzódik, jelentős a jóléti különbség a nagyvárosok, valamint a falusi régiók között. Az elmúlt 15 esztendő meglehetős infrastrukturális fejlesztései ellenére a magyar kisvárosok és községek az 1989-es politikai fordulat nagy vesztesei közé tartoznak – írja cikkében Peter Bognar.

A közelmúltban két szociológus – Ladányi János és Szelényi Iván – hívta fel a figyelmet Magyarország „gettósított régióira”. Ezek főként az ország észak-keleti és dél-nyugati sarkában találhatók, többé-kevésbé elzárták őket a külvilágtól, az alapvető intézmények – mint posta, élelmiszerbolt, orvosi rendelő, óvoda, vagy iskola – hiányoznak e településekről. Gyakran a cigányok adják az itt élő lakosság többségét – írja a cikk, mely szerint a vidék elmaradottságának egyik oka a mezőgazdaság válsága, ennek következtében sújtja ugyanis e területeket tartós munkanélküliség.

A „létező szocializmus” 1970-es évekbeli kísérleteihez hasonlóan most a balliberális kormány az egyes települések társulását erőlteti, ahol egy „körzetközpontban” biztosítaná az alapvető infrastrukturális feltételeket. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy ez a terv zsákutca, hiszen pontosan a létező szocializmus ezen regionális politikája okozta a jelenlegi válságot is – olvasható a Die Pressében.