A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi gálakoncertjével és a Ludwig Múzeum új otthonának átadásával ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Művészetek Palotája. A dél-pesti Millenniumi Városközpontban a Nemzeti Színház tőszomszédságában elhelyezkedő komplexum a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak és egy új, modern koncertteremnek, egy befogadó színháznak, a Ludwig Múzeumnak és a Nemzeti Táncszínháznak ad otthont.
A mai ünnepélyes megnyitóra a több száz külföldi meghívott vendég között a világhírű spanyol tenor, José Carreras is Budapestre érkezik. A nyitóhangversenyen egyebek között Beethoven Házavatás szimfóniája csendül fel. A gálakoncert előtt nyílik meg a Ludwig Múzeum, amely az állandó kiállítás mellett egy nagyszabású időszaki tárlattal is várja a látogatókat, amelyet a párizsi Pompidou-központban működő Modern Művészeti Múzeum anyagából állítottak össze. A modernség talánya című tárlat az 1955-2000 közötti időszak terméséből válogat. A Fesztivál Színház március 16-án Monteverdi első operájával, az Orfeóval nyitja meg kapuit.
Demján Sándor, az építő TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke szerint a kultúra jövedelemtermelő erő lehet a nemzetgazdaság szempontjából. A Művészetek Palotája pedig egy rendkívüli, érdekes modell, ilyen multifunkcionális épület kevés található Közép-Európában. Benedek András, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára úgy véli, nemcsak a kultúra számára fontos nagy volumenű beruházás fejeződött most be, hanem egy politikai ciklusokon átívelő projekt valósult meg.
A Művészetek Palotája hagyományőrző és kísérletező, mivel a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet egyszerre, kölcsönhatásban jelenik majd meg benne.
Három nemzeti intézmény egy épületben
A Demján-érdekeltségű Arcadom Rt. által épített Művészetek Palotájának épülettömbje több mint 10 ezer négyzetméter alapterületen áll a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél. A Zoboki, Demeter és társaik Építésziroda által tervezett, teljesen akadálymentesített ház belső alapterülete 64 ezer négyzetméter.
A ház középső eleme a Nemzeti Hangversenyterem, amely nagyzenekari, opera és a kamarazenekari produkciók befogadására egyaránt alkalmas. A koncerttermet a világ élvonalába emelő akusztikát a híres akusztikai tervezőcég, az amerikai Artec és vezetője, Russell Johnson neve fémjelzi. Az akusztika fontos eleme a pódium felett elhelyezkedő, a nézőtérre is benyúló hangvető, amelynek szárnyai emelhetők, süllyeszthetők.
A koncertterem teljes befogadóképessége összesen 1794 férőhely. Ebben az épületrészben lelt otthonra próbatermekkel, irodákkal, raktárakkal a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, de természetesen más magyar zenekarok is fellépési lehetőséget kapnak a Nemzeti Hangversenyteremben.
A Ludwig Múzeum az épületegyüttes Duna-part felé néző szekciójában helyezkedik el, háromszor akkora területen, mint a budai Várban. Az első emelet az időszaki kiállítások helyszíne, a második, valamint a harmadik emeleti kiállítószint terei az állandó kiállításnak adnak otthont.
A Fesztivál Színház a Művészetek Palotája keleti harmadában helyezkedik el, és a Nemzeti Táncszínház második otthona lett. Nem véletlenül, hiszen a 452 főt befogadó, legkorszerűbb technikával felszerelt akusztikus terem alapvetően zenés produkciók számára készült. Lehetőség van itt folklór, táncprodukciók, klasszikus zenei kamarakoncertek, kamaraoperák, jazz estek rendezésére is. A színpad oldalszínpaddal és hátsószínpaddal együtt összesen 750 négyzetméter alapterületű, különlegessége a mobil színpadnyílás.
Csökkent az álllami kötelezettségvállalás
A Művészetek Palotájának létrehozását az Orbán-kormány kezdeményezte még Rockenbauer Zoltán minisztersége alatt. Az akkori koncepció szerint Modern Magyar Művészeti Múzeum néven létesült volna a 20. századi magyar képzőművészetet bemutató kiállítóhely az épületben, a kormányváltást követően azonban módosult az elképzelés – eszerint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar mellett a Hagyományok Háza és a Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum kapott volna helyet a Duna-parti tömbben, ám később ez a terv annyiban módosult, hogy a Hagyományok Háza helyett a Nemzeti Táncszínház kapott lehetőséget.
Az Orbán-kormány idején a 31 milliárdos építkezésre – amelyet a TriGránit Rt. saját tőkéből és bankhitelből valósított meg – 52 milliárd forintos állami kezességvállalást kapott a cég. Az állam tíz év alatt törlesztette volna az épület árát. Az új kormány azonban több ponton is módosította a szerződést. Másfélszeresére növelték az épület alapterületét, és előbb tizenkettő, majd harminc évre emelték a törlesztés időtartamát, a beruházás formáját pedig úgynevezett PPP-konstrukcióra cserélték. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a beruházó magáncég az épületegyüttes karbantartását, állagmegóvását, üzemeltetési költségeit is fedezi az elkövetkező harminc évben.
A kulturális tárca tavaly a Draskovics-csomag okozta hiányt látszólag csökkentendő átütemezést kért, aminek következtében még a 31,2 milliárdos beruházás első részletét sem utalták Demján cégének. A visszafizetés ideje ezért módosult harminc évre, és a teljes összeg a kamatokkal együtt 97,9 milliárd forintot tett ki, amely a harmincéves hiteltörlesztés részletei mellett az üzemeltetés költségeit is tartalmazza. A kulturális tárca tájékoztatása szerint a 97,9 milliárd forint állami kötelezettségvállalás 73,54 milliárd forintra csökkent, mivel az állam kivette ebből a csomagból a művészeti programok támogatását, így ezt nem fizeti ki kamatköltségként.
Az NKÖM ebben az évben a megállapodás szerint 2,2 milliárd forintot fizet a Művészetek Palotáját üzemeltető konzorciumnak. Ezenfelül a létesítmény működésére és programjaira további 2,5 milliárd forint jut 2005-ben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
