Magyarország a sor végén kullog

A sor végén áll hazánk a térség országai között az eurózónáéhoz viszonyítva imponáló közép-európai gazdasági növekedés tekintetében. Az új tagok 2004. évi adatainak alakulását főképp az EU-csatlakozás pozitív hatásának tudják be az elemzők. Piaci vélemények szerint mindenhol nyitva áll az út a további monetáris enyhítés előtt.

MNO
2005. 03. 11. 9:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már az első évben bebizonyosodott, hogy a tavaly május óta EU-tag kelet-közép-európai országok jól jártak a csatlakozással – értettek egyet az elemzők a most közzétett 2004. évi GDP-adatok láttán. Az egymással is versengő közép-európai országok közül Szlovákia gazdasága bővült a leggyorsabban, 5,5 százalékkal, szorosan a nyomában az 5,4 százalékot elérő Lengyelországgal; Csehország és Magyarország 4-4 százalékot teljesített. A szlovák GDP-növekedés 1 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál, s negyedévenként elég egyenletesen alakult; a legerősebb az utolsó három hónap volt, 5,8 százalékos bővüléssel (ez hat éve nem látott mértéket jelent). A hajtóerő a belső fogyasztás, azon belül is a lakossági volt: ez az év egészében 3,5 százalékkal bővült – szemben az egy évvel korábbi 0,8 százalékos visszaéléssel –, az utolsó negyedévben 4,3 százalékkal gyarapodott. A fogyasztást a központi bank is fűtötte, amely az infláció lassulásával párhuzamosan csökkentette az irányadó kamatot (az év végén 4 százalék volt, azóta még 1 százalékponttal visszavágták). A külkereskedelem viszont megfogta a növekedést: az import gyorsabban bővült az exportnál (12,7 százalék 11,4-gyel szemben), ezt azonban az új beruházások technológiaigénye magyarázza.

Varsóban ma teszik közzé a 2004. évi hivatalos GDP-adatot; a január végén nyilvánosságra hozott előzetes mutatók szerint a negyedik negyedévben év/év alapon csak 3,7 százalékkal bővült a gazdaság, alapvetően a fogyasztási kiadások megtorpanása miatt. A lengyel gazdaság erős kezdés után lassult le: az első és a második negyedév 6,9, illetve 6,1 százaléka után már a harmadik is csak 4,8 százalékot tudott felmutatni. A 2004-es növekedés – amit az erős zloty ellenére alapvetően az export fűtött – így is a leggyorsabb az 1997. évi 6,8 százalék után. A hagyományos lengyel exportcikkek mellé (autóalkatrészek, fémipari termékek) az idén felsorakoztak a húsipari és a tejipari termékek is – emelte ki a Bloomberg –, amelyek már szabadon mehetnek az EU piacaira. Elemzők arra számítanak, hogy a vártnál némileg gyengébb GDP-adat monetáris enyhítésre késztetheti a tavaly háromszor is, 6,5 százalékig kamatot emelő varsói jegybankot (a monetáris tanács február végi ülésén már jelezte ebbéli hajlandóságát).

Ugyancsak az export táplálta a cseh gazdaságot, ahol a GDP több mint fele származik a kivitelből. A negyedik negyedév 4,3 százalékos növekedést hozott – a Reuters által megkérdezett elemzők konszenzusa 3,95 százalék volt –, ami nyolc éve nem látott ütemet jelent. Martin Jahn miniszterelnök-helyettes az adatot kommentálva az EU-csatlakozás pozitív hatásaira mutatott rá. Szakértők szerint a cseh kivitel az idén még tovább bővülhet, miután megkezdi a termelést a Peugot-Toyota autógyár, amely a tervezett évi 300 ezer autó 90 százalékát külföldre szánja. Prágai elemzők arra számítanak, hogy a jegybank – amely egyébként csak 3,5–3,7 százalékos GDP-növekedést várt – e hó végén már rászánja magát a 2,25 százalékos irányadó kamat februárra is várt csökkentésére, élve az alacsony, 1,7 százalékos infláció kínálta mozgástérrel.

A közép-európai gyarapodás sehol sincs a „kistestvérek” száguldásához képest: a 25 tagú EU-ban a három balti állam gyarapodott a leggyorsabban 2004 utolsó negyedévében. Észtország, Lettország és Litvánia együttvéve is csak 47 milliárd dolláros gazdasága éves összehasonlításban 7 százalékkal nőtt, négyszer olyan gyorsan, mint a 12 tagú eurózónáé. A tavalyi év egészében Lettország 8,5 százalékos, Litvánia 6,7 százalékos bővülést produkált. (Észtországról még nincs hivatalos egész éves adat, a negyedik negyedév 5,8 százaléka 6 százalék körüli mértéket valószínűsít.) Az export- és beruházásvezérelt gazdaságokra támaszkodó országok közül Litvánia és Észtország – teljesítve a feltételeket – már csatlakozott az eurózóna előszobáját jelentő ERM II árfolyamrendszerhez, Lettország pedig még ebben a hónapban készül erre a lépésre. A valutaövezet gazdasága egyébként 1,6 százalékkal bővült 2004-ben.

(Napi Gazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.