Már az első évben bebizonyosodott, hogy a tavaly május óta EU-tag kelet-közép-európai országok jól jártak a csatlakozással – értettek egyet az elemzők a most közzétett 2004. évi GDP-adatok láttán. Az egymással is versengő közép-európai országok közül Szlovákia gazdasága bővült a leggyorsabban, 5,5 százalékkal, szorosan a nyomában az 5,4 százalékot elérő Lengyelországgal; Csehország és Magyarország 4-4 százalékot teljesített. A szlovák GDP-növekedés 1 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál, s negyedévenként elég egyenletesen alakult; a legerősebb az utolsó három hónap volt, 5,8 százalékos bővüléssel (ez hat éve nem látott mértéket jelent). A hajtóerő a belső fogyasztás, azon belül is a lakossági volt: ez az év egészében 3,5 százalékkal bővült – szemben az egy évvel korábbi 0,8 százalékos visszaéléssel –, az utolsó negyedévben 4,3 százalékkal gyarapodott. A fogyasztást a központi bank is fűtötte, amely az infláció lassulásával párhuzamosan csökkentette az irányadó kamatot (az év végén 4 százalék volt, azóta még 1 százalékponttal visszavágták). A külkereskedelem viszont megfogta a növekedést: az import gyorsabban bővült az exportnál (12,7 százalék 11,4-gyel szemben), ezt azonban az új beruházások technológiaigénye magyarázza.
Varsóban ma teszik közzé a 2004. évi hivatalos GDP-adatot; a január végén nyilvánosságra hozott előzetes mutatók szerint a negyedik negyedévben év/év alapon csak 3,7 százalékkal bővült a gazdaság, alapvetően a fogyasztási kiadások megtorpanása miatt. A lengyel gazdaság erős kezdés után lassult le: az első és a második negyedév 6,9, illetve 6,1 százaléka után már a harmadik is csak 4,8 százalékot tudott felmutatni. A 2004-es növekedés – amit az erős zloty ellenére alapvetően az export fűtött – így is a leggyorsabb az 1997. évi 6,8 százalék után. A hagyományos lengyel exportcikkek mellé (autóalkatrészek, fémipari termékek) az idén felsorakoztak a húsipari és a tejipari termékek is – emelte ki a Bloomberg –, amelyek már szabadon mehetnek az EU piacaira. Elemzők arra számítanak, hogy a vártnál némileg gyengébb GDP-adat monetáris enyhítésre késztetheti a tavaly háromszor is, 6,5 százalékig kamatot emelő varsói jegybankot (a monetáris tanács február végi ülésén már jelezte ebbéli hajlandóságát).
Ugyancsak az export táplálta a cseh gazdaságot, ahol a GDP több mint fele származik a kivitelből. A negyedik negyedév 4,3 százalékos növekedést hozott – a Reuters által megkérdezett elemzők konszenzusa 3,95 százalék volt –, ami nyolc éve nem látott ütemet jelent. Martin Jahn miniszterelnök-helyettes az adatot kommentálva az EU-csatlakozás pozitív hatásaira mutatott rá. Szakértők szerint a cseh kivitel az idén még tovább bővülhet, miután megkezdi a termelést a Peugot-Toyota autógyár, amely a tervezett évi 300 ezer autó 90 százalékát külföldre szánja. Prágai elemzők arra számítanak, hogy a jegybank – amely egyébként csak 3,5–3,7 százalékos GDP-növekedést várt – e hó végén már rászánja magát a 2,25 százalékos irányadó kamat februárra is várt csökkentésére, élve az alacsony, 1,7 százalékos infláció kínálta mozgástérrel.
A közép-európai gyarapodás sehol sincs a „kistestvérek” száguldásához képest: a 25 tagú EU-ban a három balti állam gyarapodott a leggyorsabban 2004 utolsó negyedévében. Észtország, Lettország és Litvánia együttvéve is csak 47 milliárd dolláros gazdasága éves összehasonlításban 7 százalékkal nőtt, négyszer olyan gyorsan, mint a 12 tagú eurózónáé. A tavalyi év egészében Lettország 8,5 százalékos, Litvánia 6,7 százalékos bővülést produkált. (Észtországról még nincs hivatalos egész éves adat, a negyedik negyedév 5,8 százaléka 6 százalék körüli mértéket valószínűsít.) Az export- és beruházásvezérelt gazdaságokra támaszkodó országok közül Litvánia és Észtország – teljesítve a feltételeket – már csatlakozott az eurózóna előszobáját jelentő ERM II árfolyamrendszerhez, Lettország pedig még ebben a hónapban készül erre a lépésre. A valutaövezet gazdasága egyébként 1,6 százalékkal bővült 2004-ben.
(Napi Gazdaság)
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
