Az ország uniós tagságát az elmúlt két évben a lakosság több mint fele inkább vagy teljes mértékben támogatta, sőt 2003 tavaszán, az uniós népszavazás, majd a csatlakozási szerződés aláírásakor jelentősen erősödött az eurooptimizmus. Ezt követően az uniós tagság támogatottsága a romló gazdasági és politikai közhangulatnak megfelelően csökkent. A 2004. májusi belépés idején ismét 70 pont felett volt a támogatottsági index, és egészen mostanáig – az európai parlamenti választásokat követő júliust kivéve – meg is maradt ezen a szinten – írja a Népszabadság.
A magyar közvélemény az EU kormányaként ismert Európai Bizottságot tartja az egyik leghitelesebb politikai intézménynek: csak az Alkotmánybíróságban és a köztársasági elnöki tisztségben van nagyobb bizalma a lakosságnak. Az EB az iránta táplált bizalmat valószínűleg nem annyira a tagjainak és programjának köszönheti, mivel az átlagemberek keveset tudnak az uniós intézmények működéséről és a tisztségviselők felkészültségéről. Könnyen lehet, hogy az EB-vel szembeni erős bizalom inkább a Nyugat-Európa, a fejlettebb uniós országok iránti rokonszenvet fejezi ki.
A magyarok többsége támogatja a négy, a tagságra jelenleg esélyes ország felvételét az unióba, a legkevésbé azonban a magyar külpolitika számára talán legfontosabbnak számító Romániáét. Az Európai Unió tavaly decemberben két országgal, Romániával és Bulgáriával zárta le a csatlakozási tárgyalásokat, az idén októberben pedig megkezdi Törökországgal is. A közvéleményben ugyanakkor olyan erős ellenérzések vannak a románokkal szemben, hogy keleti szomszédunk belépését csak a lakosság 58 százaléka támogatja, egy hajszállal kevesebben, mint az Európában ugyancsak jelentős előítéletekkel szembenéző Törökországét.
A lakosság igazi favoritja a belépésre vágyók közül a magyar turisták által is kedvelt Horvátország, amellyel az unió egyelőre nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat, mivel Zágráb továbbra sem tesz érdemi erőfeszítéseket a háborús bűnösök elfogása és kiadása érdekében. (Median)
A közvélemény-kutatást 2005. február 4. és 8. között készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző csaknem száz településen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-5 százalék.
Forrás: Népszabadság
