Menekülés Budapestről

Budapest lejtmenetbe került, a magyar főváros mára elvesztette régiós vezető szerepét – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vizsgálatából. A kamara szerint romlanak a mutatók, menekülnek a lakók és a cégek, és alkalmatlan a közigazgatási rendszer.

Budapest helyzete 1997 óta folyamatosan romlik. Az elmúlt másfél évtizedben annyian költöztek el a városból, mint amennyien Debrecenben laknak. A lakosság és a cégek nagy része az agglomerációba költözött, ott fizetnek adót, miközben használják a főváros infrastruktúráját, intézményeit – írja a Népszabadság.

Problémát jelent a kétszintű – főváros és 23 kerület – önkormányzati rendszer, amelyben a vállalkozók, befektetők elvesznek. Hiányzik a politikai bizalom, nehézkesen mennek a nagyberuházások – sorolta a lecsúszás okait csütörtökön Szatmáry Kristóf, a kamara általános alelnöke. Az agglomerációs települések hatalmas zsarolási potenciállal bírnak, ezt mutatja például az M0-s körgyűrű északi szektora kiépítése körüli huzavona. Nehézkes az engedélyeztetés is, a 4-es metróhoz például több mint hatvan hatóság jóváhagyását kellett beszerezni. A jelenlegi közigazgatási modell alkalmatlan az uniós pénzek fogadására is.

A kamara szerint a fővárosi önkormányzat az elmúlt 15 évben nem dolgoztatta ki Budapest fejlesztési tervét. Az alelnök úgy látja, a lakók, a vállalkozók ezért nem találnak igazodási pontokat arra nézve, mi fog történni a városban öt vagy tíz év múlva. A kamara kifogásolja, hogy a rendelkezésre álló pénzekből csak az infrastruktúra fejlesztésére költ a városháza. A városrészek – kevés kivételtől eltekintve – alig fejlődtek lehetőségeikhez képest.

A budapesti vállalkozások tavalyi bevételük után csaknem 150 milliárd forintot iparűzési adót fizettek. A BKIK úgy véli, a főváros költségvetésének fenntartása egyre inkább a vállalkozókra nehezedik. Mindeközben kevés az erős és életképes kis- és középvállalkozás, a városháza nem rendelkezik vállalkozástámogató programmal.

A kamara sürgeti a közmunkatanács újbóli létrehozását. Javasolják, hogy a száz legnagyobb fővárosi adófizetőt vonják be a fejlesztési programok kidolgozásába. Azt is felvetették, hogy az iparűzésiadó-bevételek fővárosnál maradó részének egy százalékát vállalkozásfejlesztésre forgassák vissza.

A kamara által felvetett problémák zömével egyetért a városházi SZDSZ-frakció vezetője. Bőhm András a Népszabadságnak elmondta, hogy Budapest összes gondja egyrészt a kétszintű önkormányzati rendszer működési zavaraira, másrészt az állandó pénzhiányra vezethető vissza.

Forrás: Népszabadság