Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága mellett az emberi jogi bizottság is általános vitára alkalmasnak találta a Fidesz pártállami iratokról szóló törvényjavaslatát.
A Kövér László, Demeter Ervin és Répássy Róbert által benyújtott indítvány célja, hogy a pártállam időszaka alatt keletkezett titkos iratok hozzáférhetővé váljanak a levéltárban, és az iratok minősítése minél gyorsabban történjen meg. A jogszabály szerint ez utóbbiról a nemzetbiztonsági bizottság döntene.
A képviselők szorgalmazzák, hogy mielőbb vizsgálják felül a pártállam időszakában államtitokká, szolgálati titokká minősített iratokat, és azok szigorú társadalmi ellenőrzés mellett, csak rendkívül indokolt esetben maradhassanak továbbra is titkosak.
Az indítvány kitér arra is, hogy „a közszereplőknek a pártállam időszakában közfeladatot ellátó személyként – különösen az MSZMP tisztségviselőjeként – folytatott tevékenysége nyilvánosságra kerüljön„.
Kovács Kálmán informatikai miniszter kijelentette: a jelenlegi munkafeltételek mellett 60 évre lenne szükség ahhoz, hogy az összes ügynökirat az internetre kerüljön. Az Állambiztonság Történeti Levéltárának 25 dolgozója tavaly 500 ezer oldalnyi titkosszolgálati iratot digitalizált, de a teljes állomány 30 millió oldal – közölte Kovács Kálmán.
Gyarmati György, a levéltár főigazgatója elmondta, hogy a náluk őrzött iratok csupán 7 százaléka nevezhető hálózati, ügynökiratnak, mint amilyen a beszerzési dosszié és a 6-os karton. Az iratok túlnyomó, 81 százaléka a megfigyeltekre, áldozatokra vonatkozik és személyes adataikat tartalmazza.
A Magyar Népköztársaság nyugaton lebukott kémei
A Heti Világgazdaság internetes oldalán (hvg.hu) ma a Magyar Népköztársaság egyes, nyugaton lebukott hírszerzőiről közölt összeállítást, akikről az oldal szerint a magyar katonai hírszerzés ”levette a kezét„. Az összeállításban szereplő öt személyről az oldalon fellelhető információk döntő többsége régóta nyilvános. A hvg.hu saját információin kívül amerikai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a pártállam idején a magyar titkosszolgálat nemcsak belföldi céljai érdekében élt a zsarolás eszközével. Előfordult, hogy külföldi akcióra is azokat az ügynököket küldte, akiket előzőleg részben zsarolással vagy fenyegetéssel szervezett be.
Kenedi János történész a hvg.hu-nak elmondta, hogy a hazai titkosszolgálatok múltja belpolitikai érdekek miatt titkos. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) ugyanis már minden magyar kémet ismert, függetlenül attól, hogy lebuktak-e vagy sem. Véleménye szerint csak ”mese„ az, hogy a magyar titkosszolgálat attól tart, a szocialista rendszer idején külföldön tevékenykedő lebukott és le nem bukott magyar hírszerzők érdeke sérülne, ha nyilvánossá válna a pártállami titkosszolgálat tevékenysége. A történész megjegyezte, hogy a berlini fal leomlásakor a CIA az NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi központjában valamennyi külföldön tevékenykedő magyar ügynök alapadataihoz hozzájutott.
Kövér szerint a miniszterelnök áll a háttérben
Kövér László (Fidesz) szerint egy Gyurcsány Ferenc közelében keresendő központ forgatókönyve szerint zajlanak az ügynöklistaügy eseményei. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindazonáltal nem tartja kizártnak azt sem, hogy ellenérdekű titkosszolgálatok állnak a háttérben. Az ellenzéki politikus úgy véli, a gazdademonstrációról való figyelemelterelés, az ellenzék és az egyházakkal szembeni támadás, a párton belüli küzdelem egyik eszköze az ügynökügy.
Ismeretes: a Political Capital SZDSZ-közeli kutatócég nemrég – nagy sajtóbeharangozást követően – közzétett honlapján egy ügynöklistát, amely mindössze 19 nevet tartalmazott. E listát később fokozatosan bővítették, de még most sem éri el a 60-at. Múlt vasárnap Szakértő 90 álnéven került fel egy lista az internetre, mely 219 nevet tartalmazott. Ezt követően a HVG honlapja is közzétett egy 206 nevet tartalmazó listát a III/III-as csoportfőnökség központi állományának tagjairól.
Forrás: Magyar Rádió, MTV Teletext, fideszfrakció.hu, hvg.hu
Orbán Viktor
PM Orban: A New World Is Knocking
