Ez a várospár nyerte el a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címet

A Cegléd–Gyergyószentmiklós várospár nyerte el a Magyarország ifjúsági fővárosa 2026 címet a közönségszavazatok és a zsűri döntésének együttes eredményeként – mondta lapunknak Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. Mint hangsúlyozta, az egyenként százmillió forinttal díjazott városok az egész éves ifjúsági aktivitás és a maradandó értékek felmutatásával vívták ki a rangos elismerést. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Gyermek- és ifjúsági alapprogram ifjúsági közösségekre, drogprevencióra, önkéntességre és tehetséggondozásra kiírt pályázatai mind sok érdeklődőt vonzottak.

A Gyermek- és ifjúsági alapprogram (GYIA) zászlóshajójának tekinthető Magyarország ifjúsági fővárosa 2026 pályázatnak az a célja, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a települések, amelyek sokat tesznek a fiatalokért és aktív fiatalságuk van – mondta lapunknak Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Mint hangsúlyozta, ezzel jó példát tudnak mutatni más településeknek és jó gyakorlatokat cserélhetnek egymással. A fiataloknak az a legjobb, ha minden évben van egy város, amelyik rájuk fókuszál, amit ez a pályázat megtestesít.

Varga-Bajusz Veronika (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Egyesített Kárpát-medencei ifjúság

Az államtitkár ismertette: 11 város pályázott, amelyek közül a három elődöntőt követően a Kecskemét–Marosvásárhely, Gödöllő–Csíkszereda, Debrecen–Székelyudvarhely, valamint közönségszavazás eredményeként a Cegléd–Gyergyószentmiklós várospárok jutottak a döntőbe, ahol élő adásban választották ki a győztest. A versenyen részt vevő fiatalok szeretik a városukat, amely számít rájuk, a versenyszámokat pedig elhivatottsággal csinálták végig – idézte fel.

Mint a várospárokból látható, 

a versenykiírás másik fontos szempontja az volt, hogy ne csak anyaországi város induljon, hanem a teljes Kárpát-medencei fiatalságot tudják egyesíteni. 

Ezért azt kérték, hogy a pályázó városnak legyen egy külhoni párja, amelyikkel valamilyen kapcsolatban áll, így be tudják mutatni a jó barátságot. Mindkét szempont fantasztikusan érvényesült a pályázatokban, az elődöntőkben és a döntőben is – fejezte ki az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika hozzátette:

a december 10-i döntőben végül a közönségszavazatok és a zsűri döntésének együttes eredményeként a Cegléd–Gyergyószentmiklós várospár bizonyult a legjobbnak, így ők nyerték el a Magyarország ifjúsági fővárosa 2026 címet.

A második legtöbb pontszámot Kecskemét–Marosvásárhely szerezte meg, így 2027-ben ők viselhetik ezt a rangos elismerést. A győztes várospár 200 millió, városonként 100-100 millió forintot kap a pályázatában szereplő programok megvalósítására. Azt várták a pályázóktól, hogy olyan egész éves aktivitást mutassanak fel, amely megmozgatja a fiatalokat, illetve maradandót is ad nekik. Ilyen lehet egy közösségi tér létrehozása, rendezvények szervezése, vagy olyan fiatalokkal kapcsolatos támogatás megtervezése, amely valós segítséget nyújt a boldogulásukhoz.

A kormány támogatja az ifjúsági közösségeket és a drogprevenciót

Az államtitkár kitért arra, hogy ­óriási érdeklődés övezte a GYIA más pályázatait is. Nagyon megemelték a pályázati keretösszeget, és négy különböző kategóriában, összesen 550 millió forint értékben írták ki a pályázatokat, amelyekre közel 380 támogatási kérelem érkezett. A legnépszerűbb kategória az ifjúsági közösségek támogatása volt, amely két különböző összetevőből állt. Az egyikkel a tárca a közösségépítő kezdeményezéseket támogatja, a másikkal pedig olyan közösségi terek létrehozását vagy felújítását, amelyek a fiataloknak állandó helyszínt biztosítanak a közösségi lét megéléséhez és barátságok kialakításához. Ez arra irányul, hogy 

az online világ mellett az offline világot is vonzóvá tegye a fiataloknak, mert fontos felismerni a személyes kapcsolatok erős hozzáadott értékét. 

Az építő közösségek olyan támaszt nyújthatnak a fiataloknak, ami egész életükben elkísérheti őket – mutatott rá az államtitkár.

Kiemelte: emellett a drogprevenciós foglalkozásokra is nagy hangsúlyt helyeztek idén. Az erről szóló pályázatra a vármegyei önkormányzatok jelentkezhettek online és jelenléti preven­ciós programok megvalósításával, amelyekre a KIM 130 millió forint keretösszeget biztosított. Lehetett pályázni például médiatartalmakra, közösségi eseményekre vagy olyan programokra, amelyek a fiataloknak biztonságos alternatívát mutatnak be a szerhasználattal szemben.

Önkéntesség és tehetséggondozás

Ezenfelül kiírtak egy önkéntességről szóló pályázatot is, kifejezetten a szakképző intézményeket célozva, ahol a közismereti tantárgyak és a szakmák tanítása mellett elkezdett kialakulni a jószolgálat hagyománya. 

Sokan vesznek részt ilyen programban a szakképzős diákok közül, például fodrásztanulók mennek idősek otthonába hajat nyírni, vagy asztalosok gyártanak nekik bútorokat.

A tárca erre tett rá még egy lapáttal, ezért 70 millió forintos kerettel támogatják azokat az intézményeket, ahol ösztönzik a diákokat az önkéntes tevékenységre. – Megszülettek a támogatói döntések, a győzteseket várhatóan az elkövetkezendő napokban fogjuk értesíteni – tudatta Varga-Bajusz Veronika.

Az államtitkár beszélt a népszerű Köbüki tehetséggondozó programról is, amelynek célja a tanárok elismerése és további ösztönzése arra, hogy folytassák a tehetséges diákok útjának egyengetését. Az ösztöndíj az előző két évben összesen 2800 pedagógusnak nyújtott támogatást, ami jól mutatja a program szakmai jelentőségét és elfogadottságát. A Köbükinek is két komponense van: az egyikre azok a tanárok jelentkezhetnek, akik sikeresen készítik fel tanulóikat a legerősebb hazai és nemzetközi versenyekre, amelyek közé idén bekerült az EuroSkills, a WorldSkills, illetve az országos szakmai versenyek. A program másik komponensére azok a tanárok jelentkezhetnek, akiknek jól látható a tehetséggondozási tevékenysége, továbbá idén a szakképzési intézményekben tanító nyelvtanárokkal bővült a pályázatra jelentkezők köre. 

Ebben az évben több mint 3800 pályázat érkezett be, a támogatást elnyerő tanárok havonta 75 ezer forintban részesülnek az ösztöndíj keretében. A programokra 2025-ben két és fél milliárd forintot fordítottak, ami egymilliárddal több a tavalyinál. 

– Minden évben tárgyalunk a Nemzeti Pedagóguskarral, az idei bővítéseket és a tavalyi adminisztrációs könnyítést is az általuk megfogalmazott igény szerint teljesítettük – tájékoztatott Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: A december 10-i utolsó fordulóban végül a közönségszavazatok és a zsűri döntésének együttes eredményeként hírdettek győztest (Fotó: MTI)