A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy a prostituáltak érdekképviseletének vezetője, Földi Ágnes a közelmúltban levelet küldött a belügyminiszternek, jelezve, hogy az általa képviseltek készek akár a minisztérium előtt, a Roosevelt téren demonstrálni – írja a Népszabadság.
Az 1999-ben elfogadott „maffiacsomag” részeként a szexuális szolgáltatásokat engedélyezték a türelmi zónákban. Ezek kijelölésére az önkormányzatokat kötelezték. A helyhatóságok azonban szinte sehol nem tettek eleget e kötelezettségüknek, így a prostituáltak – immár tőlük független okból – változatlanul az illegalitás határán működnek. Türelmi zónák hiányában a tiltott övezeteken kívül a lányok – a törvényben meghatározott kereteken belül – elvileg bárhol kínálhatnák szolgáltatásaikat, ám a jogszabály értelmezése körüli ellentmondások miatt a hatóságok szinte mindenhonnan igyekeznek eltávolítani őket.
A tárca a prostituáltak érdekképviselőinek írt válaszában jelezte, hogy új típusú szabályozáson dolgoznak. A cél ismét a legalizálás, de ezúttal gazdasági formában is. A javaslatot Borai Ákos, a BM korábbi főosztályvezető-helyettese külső szakértőként dolgozta ki. Döntés azonban még nincs. Borai a Népszabadság kérdésére elmondta: az Európai Unió korábban többször kifogásolta, hogy a csatlakozni kívánó államokban – köztük Magyarországon – a prostitúció ügye szabályozatlan, ezért az örömlányok egy része az EU tagállamaiban próbál szerencsét. A rendezetlen helyzet miatt virágzik az emberkereskedelem is.
A javaslat szerint vigalmi negyedeket hoznának létre, ahol a szexuális szolgáltatások széles körét kínálnák. Borai hangsúlyozta: az ilyen tevékenységek zöme szabályozott. Ide tartoznak a legtöbb nagyvárosban működő sztriptízbárok, peep-show-k, szexshopok és pornómozik is.
Ahhoz, hogy az örömlányok legális vállalkozóként működhessenek, a prostitúcióval foglalkozó New York-i egyezmény egyes pontjait újra kell értelmezni – állítja a szakértő. Az tiltja ugyanis a diszkriminatív regisztrációt, így azt is, hogy a szexuális szolgáltatást nyújtó személyt e minőségében akár csak adóalanyként is nyilvántartásba vegyék. Hasonló a helyzet a kötelező egészségügyi szűrővizsgálattal: miközben ez ma is az „iparűzés” feltétele, a lányokról nincs nyilvántartás. Borai szerint ezzel magyarázható, hogy az érintettek legfeljebb három százaléka vesz részt a vizsgálaton.
Az egyezmény tiltja mások prostitúciója kihasználását is, ezért továbbra sem tennék lehetővé, hogy az örömlányok mások által rendelkezésre bocsátott létesítményben – bordélyházban – kínálják szolgáltatásaikat. Más a helyzet – véli Borai -, ha a prostituáltak saját tulajdonukban levő vállalkozás keretében építenek nyilvánosházat. Dániában, Franciaországban és már Csehországban is működik bordély – mondta a szakértő -, miközben ezek az államok is a New York-i egyezmény részesei.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség