A nemzetközi tapasztalatok is abba az irányba mutatnak, hogy a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének jegyében alkalmazni kell a feladat alapú és teljesítményméréssel összeházasított értékelő rendszereket. A folyamatos, egyértelmű és konzisztens kommunikációnak igen nagy szerepe van abban, hogy az – egyelőre tervekben szereplő – új szisztéma beváltsa a hozzá fűzött reményeket – mondta a Világgazdaságnak adott exkluzív interjúban Chuck Wilson, a munkaerő-értékeléssel foglalkozó Profiles International Inc. alelnöke.
A közszférában való teljesítményértékelő rendszer bevezetéséről a döntést már most meg kell hozni, életbeléptetése azonban csak fokozatosan valósítható meg – vélte a szakember. Fontos, hogy „fentről lefelé”, azaz először a felső szinten történjen a bevezetés, a vezetőknek pedig teljes mellszélességgel ki kell állniuk mellette. Számolni kell a beosztottak ellenállásával, amely csillapítható azzal, ha feletteseik elkötelezettek a reform mellett, de az érintetteknek hosszú időt igénybe vevő, kulturális szemléletváltáson is át kell esniük: a magánszférában már régóta elfogadott ügyfélcentrikus gondolkodásmódot kell meghonosítani.
A megfelelő köztisztviselők és közalkalmazottak megtalálása több lépést igényel. Az egyes munkakörök világos definiálása után kerülhet sor a személyek mérésére. Ebben kitüntetett szerep jut a munkateljesítmény-standardok – mint például elintézett ügy/hónap, ügyfél/hét, vagy akár egy üggyel kapcsolatban vétett hiba – alapján történő mérésre, ez vezet a teljesítményt mérő kritériumok felállításához. Ugyancsak fontos a személyek kognitív képességeit, viselkedésbeli tulajdonságait és a motivációját elemezni – mutatott rá Chuck Wilson, aki módszerként említette e kompetenciavizsgálatot, illetve a 360 fokos ellenőrzőpont-vizsgálatot, amelynek során egy személyt az irányítása alatt dolgozók, valamint a vele egy szinten állók és a felettesei is értékelik. Hozzátette: hibás az a szemlélet, amely szerint az állami szférában nem kell rátermettnek és kreatívnak lenni, hiszen a bürokratikus rendszer átalakítása révén az ügyfélcentrikus szolgáltató intézményt kell létrehozni.
A kommunikáció kardinális kérdés a sikert illetően – emelte ki a szakember. A folyamatos, egyértelmű és konzisztens, formális és informális kommunikációval egyrészt megelőzhető, hogy a közszférában dolgozók elbizonytalanodjanak, pletyka terjedjen köztük, másrészt pedig biztosítható, hogy a bizalmuk nem gyengül a reformot irányító vezetőkkel szemben. A köz- és magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukció alkalmazása hasznos lehet az állam számára a teljesítménymérést és -értékelést illetően –húzta alá Trizna Júlia, a Profiles International Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, majd folytatta: így – és erre már van példa – akár a magánszférában meghonosodott módszereket, akár az ügyfélcentrikus gondolkodásmódot előbb és könnyebben átvehetik az állami intézmények.
A közszolgálati törvény – elfogadása után – 2006. január elsején léphet legkorábban életbe. Vadász János közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott korábban elmondta, hogy a feladat alapú foglalkoztatás eredményeként lehet eldönteni csak, mekkora átszervezésre, karcsúsításra van szüksége a közszférának. Mindezt az új közszolgálati törvény bevezetése után két évvel, 2008-ban lehet legkorábban megítélni. Vadász János szerint azok a minisztériumok amelyek már most elbocsátják dolgozóikat „megelőzik korukat”, de nem biztos, hogy helyes döntéseket hoznak.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
