A felmérésből kiderül: az MDF 3 százaléknyi szavazatot szerezne, míg a parlamenten kívüli MIÉP-re 2 százaléknyi szavatot adnának le a választók – írja a Népszabadság.
Jelentősen emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok aránya. Az MSZP és a Fidesz is 3-3 százalékpontnyi, mintegy negyed-negyedmilliónyi támogatót veszített az utóbbi hónapokban.
Botrányokkal, konfliktusokkal terhes, vitákkal teli hónapok vannak a közszereplők mögött, de ezek külön-külön és együttesen sem alakították át a pártok erőviszonyait – fűzi hozzá a lap.
Lényegesen változott viszont a pártoktól távolságot mutatók aránya, s közöttük is a bizonytalanoké. Jelenleg a politikai szervezetek inkább taszítják a választópolgárokat, mintsem magukhoz vonzanák őket.
Az idén folyamatosan romlott a pártok pozíciója a közvéleményben, januárban még az emberek 70 százalékának volt rokonszenves valamelyik párt, most már csak 58 százalékuk van kedvence. A keresgélő, szemlélődő és a pártokat, a részvételt elutasító polgárok jóval többen (42 százaléknyian) vannak, mint bármelyik párt tábora (a Fidesz mögött 28 százalék, az MSZP-nél 23 százaléknyi támogató áll).
Az eddigi parlamenti választások előtt egy évvel közelebb álltak az emberek a pártokhoz, nem volt a mostanihoz hasonló mértékű elfordulás. Tizenkét éve a pártokhoz nem kötődők aránya 33 százalék, nyolc éve 38 százalék, négy éve 35 százalék volt, most pedig 42 százalék. E távolságtartó csoporton belül a pártválasztásukban bizonytalanok (a „nem tudom, melyik pártra szavazzak” – véleményen lévők) aránya a korábbi időpontokban 12, 12, 13 százalékot tett ki, most pedig 19 százaléknyian vannak.
A bizonytalanok nagyobb arányban jöttek a 2002-es MSZP-szavazók közül, mint a Fidesz-táborból: az előbbiekből 22, az utóbbiakból 9 százalék vált mostanra határozatlan választópolgárrá. A pártok közötti hezitálás erős korosztályi sajátosságokat mutat, minden negyedik fiatal ide tartozik, minden ötödik középkorú és minden hetedik idős ember tartozik közéjük.
A szimpatizánsok elvesztése és a bizonytalanság fokozódása következtében kevesen vannak a biztos pártválasztók. A 37 százalékos csoporton belüli arányok jelentős, plusz-mínusz 6 százalék körüli mintahibával értelmezhetők, abból egy adott hónapban csak nagy körültekintéssel vonhatók le következtetések. Ezért nem is igazán az áprilisi eredményeket, hanem nagyobb távlatot, a folyamatokat érdemes szemügyre venni. Az idei év adatai stabilitást és egyben a pártok között ténylegesen meglévő különbségeket mutatják: a Fidesz 50 százalék körüli, az MSZP 40 százalék környékén lévő és az SZDSZ 6 százalékos adatsora jelzi a pártok pozícióit – írja a Szonda Ipsos felmérésére hivatkozva a lap.
Az adatfelvétel ideje: 2005. április 15-21. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!