Trump miatt nő a pánik a háborúpártiak körében az uniós csúcs előtt

A sorsdöntő uniós csúcstalálkozó előtt érezhetően nő a feszültség Brüsszelben: a háború további finanszírozását sürgető körök Donald Trump fellépésétől tartanak. Az Európai Unió vezetői csütörtökön olyan döntés elé kerülnek, amely nemcsak Ukrajna anyagi támogatásáról, hanem az EU jövőbeli politikai irányáról is szól. A befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról zajló vita mélyen megosztja a tagállamokat, miközben a Trump-kormány egyértelműen ellenzi a tervet, és fokozódó nyomást gyakorol azokra az európai szereplőkre, akik a háború további pénzelésében érdekeltek, írja a Politico.

Donald Trump Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS Forrás: AFP

A kérdés ugyanakkor mélyebb törésvonalakat is láttatni enged Európán belül: egyes kormányok a jogbiztonságra és az adófizetők védelmére hivatkozva óvatos megközelítést sürgetnek, míg mások úgy vélik, hogy a döntés elmaradása stratégiai vereséget jelentene az Európai Unió számára.

Belgium kulcsfontosságú szereplővé vált, mivel az ország területén található a befagyasztott orosz vagyon jelentős része, és ellenállása eddig megakadályozta a megállapodás megszületését. Az Európai Bizottság és több meghatározó tagállam az elmúlt hetekben intenzív egyeztetéseket folytatott Brüsszellel, garanciákat ajánlva fel a belga kormánynak, ám a Politico szerint az egyezség esélyei inkább romlottak, mint javultak.

A helyzet alakulását Donald Trump határozott fellépése is befolyásolja: a Trump-kormányzat több európai fővárosnak egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását, írja a Politico.

If French resistance kills Mercosur, and Belgian resistance kills the Russian-assets plan, this could turn out to be an absolutely disastrous week for the EU. https://t.co/Ml1VOqptRU

— Tom Nuttall (@tom_nuttall) December 15, 2025

Ez a megközelítés nemcsak Brüsszelben váltott ki ellenérzéseket, hanem az ügyet geopolitikai szintre is emelte, mivel uniós vezetők szerint az egység hiánya gyengítené Európa nemzetközi pozícióját.

Ukrajna számára rendkívül nagy a tét: az ország 2025-ben közel 72 milliárd eurós költségvetési hiánnyal számol, és amennyiben áprilisig nem jut új forrásokhoz, kénytelen lehet visszafogni a közkiadásokat. Ez nemcsak a lakosság moráljára, hanem a katonai védekezőképességre és a béketárgyalásokon elfoglalt pozíciójára is negatív hatással lenne. 

Több európai vezető szerint egy pénzügyileg meggyengült Ukrajna rosszabb feltételek mellett kényszerülhet kompromisszumokra.

A vita során felmerült a minősített többségi szavazás lehetősége is, amely lehetővé tenné a döntés meghozatalát az ellenző tagállamok megkerülésével. 

Több uniós tisztviselő azonban arra figyelmeztetett, hogy ez tovább mélyítené az EU belső válságát, és hosszabb távon komoly politikai következményekkel járna. Alternatív megoldásként egyes országok kétoldalú hitelek nyújtását is mérlegelik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben pragmatikus megközelítést képvisel: számára nem a finanszírozás formája a döntő, hanem az, hogy Ukrajna ténylegesen hozzájusson a szükséges forrásokhoz. Megítélése szerint a befagyasztott orosz vagyonra épülő bármilyen konstrukció alapvetően megváltoztatná az ország helyzetét. Mivel az előkészítő tárgyalások nem vezettek eredményre, a csúcstalálkozón most maguknak az uniós vezetőknek kell személyesen kompromisszumot találniuk egy olyan ügyben, amely az Európai Unió egységét, hitelességét és geopolitikai jövőjét is meghatározza.

Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)