A tizenötödik évfordulóját ünneplő Munkástanácsok Országos
Szövetségének hétvégi kongresszusán a szavazatok száz
százalékával erősítették meg elnöki posztján Palkovics Imrét, és a
konfederáció elnöksége is a helyén maradt. Bár a tervezett strukturális változtatások alapelveivel a kongresszus egyetértett, egyes jogtechnika megoldások pontosítása miatt a keresztény-konzervatív értékrendet valló szakszervezeti szövetség egy évvel elhalasztotta alapszabályának módosítását. Mivel az elképzelések szerint hétről négyre csökkent volna az elnökség száma és megszűnt volna az alelnöki poszt, egyesek azt rebesgették: a szervezet így kívánna megválni a tisztséget továbbra is betöltő, „nyugodtabb” habitusáról ismert Nagy Imrétől. A konföderáció a nemzetközi szakszervezeti struktúrához való igazodással indokolja a tervezett változtatásokat, eszerint elsősorban a szakértői gárdát és a középszintű érdekegyeztetést erősítnék.
Az elmúlt tizenöt évet értékelve Palkovics Imre úgy fogalmazott: a
Munkástanácsok megalakulásakor azt hitték, hogy a szociális
piacgazdaság és a demokráca építése kezdődik meg. – Azt hittük, a munkahelyeken tisztességes alkuk keretében kötött kollektív
szerződések szabályozzák életünket, hogy az embert akkor is
megbecsülik, ha idősödik és nyugdíjba vonul. A valamikori bérekből fölhalmozott állami tulajdont azonban a kapitalizmus hajdani ellenségei szerezték meg, akik ma emberekkel együtt adják-veszik a munkahelyket – jelentette ki Palkovics, hozzátéve: a privatizációval kapcsolatos, munkavállalói tulajdonszerzésre tett
ígéretek Horn Gyula 1994-es visszatérésével váltak köddé, és egyelőre illúziónak tűnnek az uniós csatlakozáshoz fűzött remények is. – Béreinket csak a kormány sokallja, a munkavállalói jogok pedig csak írott formában léteznek – fogalmazott a Munkástanácsok elnöke.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
