Ez a Jim Crow korszakában sokak szemében provokációnak számított, és tovább növelte ellenségei számát.
A per, amely száműzetésbe taszította
1912-ben a hatóságok a Mann-törvény alapján vádat emeltek ellene, amely tiltotta, hogy a „nőket erkölcstelen célból” átvigyék egyik államból a másikba. A törvény szövege annyira tág volt, hogy akár beleegyezésen alapuló kapcsolatokat is kriminalizálhattak vele.
Egy korábbi partnere tanúvallomása alapján 1913-ban bűnösnek találták, és egy év egy nap börtönre ítélték.
Johnson külföldre menekült, és évekig Európában, Dél-Amerikában és Mexikóban élt. Csak 1920-ban tért vissza, hogy letöltse büntetését. Szabadulása után még bokszolt, de már nem tudta visszaszerezni korábbi rangját. A sportvilág új korszakba lépett, ő pedig fokozatosan háttérbe szorult.
1946. június 10-én autóbalesetben halt meg Észak-Karolinában, 68 évesen. A körülményekről eltérő beszámolók léteznek, de a halála hirtelen és tragikus volt. Története azonban nem zárult le. 2018-ban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke posztumusz kegyelmet adott neki, elismerve, hogy az ítéletet faji előítéletek is befolyásolták. A döntést politikusok, sportolók és polgárjogi vezetők is támogatták.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!