A szlovák politikus a hétvégén vette át a parlamentben Mádl Ferenctől a Szent Adalbert díjat. Miklo¹ko a díjátadás után többek között kijelentette, hogy bár „nem tudja meddig lesz még a politikában, de mint alkotmányos tényező kijelenti, hogy 1945 és 1948 között a kollektív bűnösség alapján sok igazságtalanság érte a magyar kisebbséget. – Azt szeretném üzenni a szlovákiai magyaroknak, hogy bocsássanak meg – jelentette ki a politikus. Ismert: a díjat a németországi Kreefeld székhelyű Szent Adalbert Alapítvány kuratóriuma adományozza minden évben olyan kiemelkedő személyiségnek, aki Európa közös kulturális és vallási gyökereinek erősítésén dolgozik, hogy ezzel is elősegítse Közép- és Kelet-Európa nemzeteinek uniós integrációját.
A szlovák politikusok többsége visszafogottan értékelte Miklo¹ko hétvégi nyilatkozatát. A szlovák médiának nem sikerült elérnie a parlament volt elnökét. A díjátadáson részt vett Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy Miklo¹ko az utóbbi években több mindent tett a szlovák-magyar viszonyban egymás kölcsönös jobb megértéséért. Bugár szerint Miklo¹ko megfogalmazta már egy hivatalos bocsánatkérés szövegét, de tekintettel a körülményekre, annak hivatalos felolvasása nem valósult meg, mert hozzá jelenleg nincs meg a kellő politikai akarat.
Magánvéleménynek tartja a kerszténydemokrata politikus kijelentéseit Michal Dyttert a Szlovák Kereszténydemokrata Párt elnökének szóvivője. A szóvivő megjegyezte, hogy a hétvégén Budapesten tartott Fidesz kongresszuson pártjuk nem vett részt, bár az Európai Unióban egymás partnereinek számítanak. Pavol Kubovic, a Szlovák Demokratikus Koalíció politikusa szerint a kijelentés a volt házelnök magánvéleménye volt. Jirko Malchárek a kormánypárti ANO politikusa a kitelepítést a háború utáni helyzetben született válasznak tartja. – A kitelepítés összefüggésben van az 1940 előtti Magyarországnak Szlovákiához fűződő viszonyával mondta. Milan Urbáni, a HZDS alelnöke nem tartja „az ilyen egyéni kezdeményezéseket túlzottan szerencsésnek”. A HZDS éppen ezért nem bolygatná a múltat, mert az kölcsönös tragédiák egész sorát rejti.
A Smer képviseletében Du¹an Caplovic csak akkor tartja elfogadhatónak Miklosko szavait, ha a kereszténydemokrata képviselőnek közvelen felmenői részt vettek a magyarok kitelepítésében. Szlovákiának azonban nincs arra oka, hogy bocsánatot kérjen. A képviselő megkérdezte: Mit csinált a magyar kormány 1938 és 1945 között Dél-Szlovákiában? – utalt az első bécsi döntés során Magyarországhoz került területekre, ahol a mai szlovák közfelfogás szerint a magyar katonaság és csendőrség kegyetlenül bánt az ott élő szlovák népességgel. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint a TASR tájékoztatási irodának kijelentette: Miklo¹ko halálos halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén. Állítja: a korábbi Esterházy János emlékérem és a minapi Szent Adalbert díj átvétele után kénytelen megkérdezni, vajon Miklosko a magyar irredenták fizetett ügynöke, vagy végképp elvesztette valós ítélőképességét a szlovák-magyar viszony megítélése ügyében?
Németh Zsolt a magyar parlament külpolitikai bizottságának elnöke ugyanakkor meg van győződve, hogy Franti¹ek Miklo¹ko „szlovákok és magyarok hosszútávú együttműködésének megingathatatlan képviselője”. Németh elsősorban a szlovák politikus azon mondatait értékelte, amelyek a szlovákiai magyarok kollektív jogfosztottsága miatt fejezte ki sajnálatát. A bizottsági elnök hiszi, hogy előbb vagy utóbb meg lesz az a politikai akarat, amely hivatalos szinten is lezárja a két nemzet között múltunk eme tragikus fejezetét. Szent-Iványi István a magyar parlament integrációs bizottságának elnöke hozzátette: bár jelentős lépésnek tartja a szlovákiai magyarok kitelepítése ügyében tett bocsánatkérést, jó lenne ha ezt nem csak a saját, de az egész szlovák politikai elit nevében tette volna meg.
Franisek Miklosko az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a benesi dekrétumoknak két területe van: az egyik jogi – amelyet az elmúlt negyven év során már meghaladtak – és a morális, amely alapján az emberek jogfosztott állapotba kerültek, vagyonukat elvették és azt nem adták vissza. Egy nagyon bonyolult kérdésről van szó, mert a dekrétumok megnyitásával nemcsak a magyarok, de a németek vagyonáról is szó van. Ennek ellenére azt gondolja, hogy elsősorban a kérdés morális oldalát meg lehet úgy vizsgálni, amely során közelebb kerülhet a szlovák és a magyar nemzet egymáshoz.
lengyelország
Sikorski szerint aki nincs velük, az ellenük van
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!