Négy szocialista nemmel és három szocialista tartózkodással az Országgyűlés leszavazta a gazdasági tárca államtitkárának válaszát a mai ülésen. Manninger Jenő (Fidesz) az utak állapotáról, és a miniszter korábbi üzlettársának kinevezésének okairól kérdezte volna Kóka János gazdasági minisztert, aki helyett Dióssy Gábor államtitkár válaszolt.
Manninger Jenő arról beszélt: 2002-től reálértékben folyamatosan csökkent az útfenntartásra, útfelújításra fordított költségvetési forrás. Emellett azt a hibát is elkövették, hogy a nagy beruházásoknál autópálya-építkezéseknél nem biztosították a szerződésekben a környező utak helyreállítását, nem kötelezték a kivitelezőket az anyagszállításra használt utak felújítására. Hangsúlyozta: a kátyúk és nyomvályúk a gépkocsi tulajdonosoknak évente összesen 100 milliárdnyi forint kárt is okozhatnak, de most már a balesetveszély is jelentős. Ezt jelenleg úgy oldják meg, hogy sebességkorlátozó táblákat helyeznek ki.
A személycserék azonban lendületesen folynak, „szakemberek ki, régi üzlettársak be” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: olvasni lehetett például arról, hogy a gazdasági miniszter korábbi üzlettársát az útfenntartásért és felújításért felelős intézmény élére kinevezte úgy, hogy az új vezető semmilyen útépítési szakmai tapasztalattal nem rendelkezik – hangsúlyozta a képviselő.
A miniszter helyett válaszoló Dióssy Gábor politikai államtitkár szerint a gondok oka ezúttal is a Fidesz – a közutak jelenlegi állapota nem csak az utóbbi évekre vezethető vissza – mondta. Hozzátette: a Nemzeti Autópálya Rt. a vállalkozási szerződésekben minden esetben szerepelteti, hogy a szállítási útvonalakat ki kell jelölni, azokról állapotfelmérést kell készíteni, helyreállításukról pedig gondoskodni kell a kivitelezőknek. Válaszában kiemelte továbbá, hogy az országos közúthálózat jelenlegi helyzetének megszüntetését célozza az ez év végéig elkészülő tíz éves útfelújítási program, az uniós csatlakozást követően pedig növekedett a meglévő úthálózatra fordítható források nagysága.
Manninger Jenő viszont rámutatott: a költségvetésből kellene karbantartani a közutakat, és hiányolta, hogy az államtitkár nem adott választ arra, miért kellett egy szakmai múlttal nem rendelkező személyt, volt üzlettársat az útfenntartásért és felújításért felelős intézmény élére kinevezni.
Miután Dióssy válaszát a parlament nem fogadta el, a minisztert a gazdasági bizottság hallgatja majd meg az ügyben. Nemmel szavazott Horn Gyula, Garai István Levente, Kékes Ferenc és Magda Sándor.
Fidesz: A kormány vegyen tudomást a lesújtó külföldi elemzésekről
Ha gazdasági kérdésekről van szó, a Fidesz egyetért a kormánnyal abban, hogy adócsökkentésre van szükség, de nem tartjuk helyesnek, hogy ezt adóemeléseken keresztül akarja megvalósítani a kabinet – mondta Varga Mihály (Fidesz) hétfői napirend előtti felszólalásában. Hozzátette: pedig a harminchárom adóemelés és a hat új adónem bevezetése erre enged következtetni.
A fideszes politikus hangsúlyozta: egyetértünk abban, hogy szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, de nem hisszük, hogy ehhez az országot el kellene adósítani a következő húsz-harminc esztendőre. Egyetértünk abban is, hogy csökkenteni kell az államháztartás eladósodásának mértékét, de nem gondoljuk, hogy a Kuncze Gábor által felvetette Bokros-csomagra vagy a még meglévő állami vagyon elherdálására lenne ehhez szükség. Abban is egyetértünk, hogy a külföldi befektetők és elemzők véleménye fontos a magyar kormány számára, hiszen az adósságainkat ők finanszírozzák. Ha már a kormány a Fideszre nem hallgat, akkor jó lenne, ha a külföldi elemzők véleményét figyelembe venné – jelentette ki a képviselő.
A Fitch Ratings hitelminősítő intézet januárban minősítette le a magyar adósságállományt, februárban az Európai Bizottság kezdett túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. Májusban a JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport jelentésben az állt: „nem hisszük, hogy hiteles lenne” a kormány által kiállított adatsor a következő hónapok államháztartási számairól. Legutoljára pedig a Standard and Poor's minősítette le hazánkat, amely hozzáfűzte értékeléséhez, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája várakozáson alul teljesít. De említhetjük a Merill Lynch értékelését is, mely borús gazdasági kilátásokról és rettenetes költségvetésről beszél. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a hiba nem a külföldi elemzők készülékében van, hanem a magyar kormányban, amely nem hajlandó a lesújtó értékelésekről tudomást venni – fűzte hozzá.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára válaszában közölte: a három nagy hitelminősítő közül az egyik egy szinttel feljebb sorolta a magyar devizaadósságot, de el kell ismerni, hogy a másik kettő egy-egy szinttel lejjebb vitte a értékelését. Hozzátette: a magyar besorolás összehasonlítva a környező országokéval, vagy hasonló, vagy kedvezőbb annál.
Folytatódik az érettségi botrány?
Az érettségi vizsgával, illetve a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos problémáikat jelezték Magyar Bálint oktatási miniszterhez a Városmajori Gimnázium szülői közösségének tagjai – mondta interpellációjában Pánczél Károly (Fidesz). A felvetett gondok jogosságát mind az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos, mind az állampolgári jogok biztosának helyettese, Takács Albert megalapozottnak találta. Az Oktatási Minisztérium azonban mégsem lépett annak érdekében, hogy az idén érettségizők ne kerüljenek behozhatatlan hátrányba korábban érettségizett versenytársaikkal szemben.
A szülők képviselői legutóbb azt kérték az Oktatási Minisztériumtól, hogy tegye közzé azt a listát, amelyből kiderül, hány korábban érettségizett, idén emelt szintű vizsgát tevő diák felvételizik egy-egy egyetemi vagy főiskolai szakra. A minisztérium azt ígérte, hogy teljesíti a szülők kérését, ám ezt mégsem tette meg.
Nem nehéz kitalálni, hogy Magyar Bálint azért titkolja ezeket az adatokat, mert könnyen kiderülhetne, hogy egyes szakokra csak irreálisan magas, 140 pont feletti eredménnyel lehet bejutni, pedig az adatok ismeretében a felvételizőknek most még lenne lehetőségük jelentkezésük módosítására.
Az egyik napilap, a Magyar Hírlap a szakok teljes listáját megjelentett honlapján. Az adatokból kikerekedő kép egy újabb, a tételek nyilvánosságra kerülésénél is nagyobb botrány kirobbanásának lehetőségét vetíti előre.
Arató Gergely szocialista államtitkár válaszolt a szabad demokrata miniszterhez intézett interpellációra. Arató szerint semmi olyan nem történt, ami kiigazításra szorulna.
Pánczél Károly viszontválaszában rámutatott: sajnálta, hogy a miniszter helyett kénytelen volt az államtitkár mellébeszélni – hiszen ha a Magyar Hírlap helytelen adatokat közölt, vajon miért nem kértek helyreigazítást. Tény ugyanis, hogy nőtt az esélyegyenlőtlenség, a szülők az Alkotmánybírósághoz fordultak. Pánczél Károly emlékeztetett, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vétség, ami 2 év szabadságvesztéssel jár.
Gyurcsány Ferenc a családtámogatásról
Egy egyszeri, nyárvégi ötezer forintos támogatás bevezetését javasolta Gyurcsány Ferenc a parlamentben. A kormányfő kezdeményezte a három és több gyermekesek által igénybe vehető adókedvezmény jövedelmi határának növelését. A miniszterelnök javaslata szerint a családi adókedvezmény felső határát hatmillió forintra emelnék. A háromnál több gyermeket nevelők esetén ez gyermekenként fél-fél millió forinttal növekedne, nyolc millió forintig. A miniszterelnök egyszeri támogatást azoknak adna, akik korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak.
Soltész Miklós fideszes képviselő arról beszélt, hogy a családtámogatási rendszer átalakítását családok tízezrei sínylik meg, az átalakítások nyertesei pedig azok lesznek, akik szociálisan nem szorulnak rá. Szerinte ez megnehezíti a nagycsaládosok és a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok életét is. Gyurcsány Ferenc szerint a képviselő állításai között nem volt igaz, és a családtámogatási rendszer átalakítását igazságosnak nevezte, ahol minden gyermek egyenlő. Elmondta: a családtámogatási rendszer lényege, hogy ne lehessen folytani a Fidesz által elindított – a kormányfő szerint – perverz családtámogatási rendszert. Soltész Miklós viszontválaszában kiemelte, ha a kormány igazságos szeretne lenni, akkor nem ugyannyit adna mindenkinek, hanem azoknak adna többet, akik arra rászorulnak.
Fidesz: A kormány tovább növeli a fuvarozók terheit
A Gyurcsány-Kuncze kormány ezúttal a fuvarozókat szemelte ki magának. Nem elég, hogy drasztikusan megnövelte adóterheiket, az áfa-visszatartással tovább növelte a fuvarozók amúgy is nehéz életét – mondta Gruber Attila hétfői interpellációjában.
A képviselő rámutatott, hogy a Gyurcsány-Kuncze kormány legutolsó, a fuvarozó vállalkozók versenyképesség növelésére vonatkozó javaslataiból érthetetlen okból kifolyólag kimaradtak a közúti személyszállító vállalkozások. Mint mondta, a legsúlyosabb probléma továbbra is a magas üzemanyagár, mivel a költségek felét a tankolás teszi ki. Az árverseny a kisvállalkozásokat viszi leghamarabb csődbe. Cinikusan hangzik a kormányprogramban ígért hangzatos szlogen, mely szerint a kormány segíti a vállalkozások fejlődését. Mint mondta, nagy a ködösítés az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése körül is.
A gazdasági miniszter helyett válaszoló államtitkár elmondta, hogy a fuvarozókkal folyamatosan tárgyal a kormány, ami hosszú időt vesz igénybe. Mint mondta, a jövedéki adó mértékének csökkentésére nincs lehetőség, de az üzemanyagot terhelő adók mértékét a kormány a 100 lépés programjának keretén belül meg fogja vizsgálni. Hozzátette: bizonyos kedvezmények érvényesítéséről a kormány már megállapodott a fuvarozókkal és az üzemanyagok forgalmazóival. Gruber Attila nem fogadta el az államtitkár válaszát, mivel az említett kedvezményekről sem a MOL, sem a fuvarozók nem hallottak eddig.
Gyurcsány: A BA. Rt.-vel kapcsolatos vizsgálat felügyelete nem miniszterelnöki kompetencia
Szijjártó Péter fideszes képviselő azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy hogyan áll a Budapest Airport Rt. pénzkérdésével kapcsolatos vizsgálat, és mi a helyzet azzal, hogy a Trendex komoly megrendeléseket kapott. – Ezek a kérdések nem tartoznak a miniszterelnök hatáskörébe, a vizsgálat felügyelete nem miniszterelnöki kompetencia – válaszolta Gyurcsány Ferenc. Szijjártó Péter viszontválaszában elmondta, hogy a kormány sokat beszél üvegzsebről és hatékony államról, de valóság teljesen mást mutat.
Zárószavazás a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról
Az Országgyűlés elfogadta, hogy házszabálytól való eltéréssel legyen zárószavazás a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. A házszabálytól való eltérést, amelyhez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazatára van szükség, a képviselők 247 igen és öt tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el.
Forrás: fideszfrakcio.hu, teletext.hu, Info Rádió
lengyelország
Sikorski szerint aki nincs velük, az ellenük van
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!