Súlyos terheket jelent a vállalkozásoknak a július elején kihirdetett „az egyes pénzügyi tárgyú törvények” utolsó paragrafusa – írja a Világgazdaság. E szerint ugyanis szeptember elsejétől módosul a tbj-törvény, s a jelenleginél több járulékot kell fizetni az adóköteles természetbeni juttatások után. A változás szerint járulékalapot képező jövedelem ezen időponttól az szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, magyarán a tb-járulékot az szja-val növelt összeg után kell megfizetni. Tehát míg augusztus végéig a cégeknek 1000 forint adóköteles természetbeni juttatás után 760 forint közterhet kell fizetni, addig szeptember elsejétől a 44 százalékos szja-val növelt összeg után kell a tb-járulékot leróni: így 1000 forint adóköteles természetbeni juttatás után 760 helyett 887,6 forintot kell az államkasszába adók és járulék gyanánt megfizetni a cégeknek. Ez egyben azt is jelenti, hogy alaposan – csaknem 17 százalékkal – drágulnak meg a cégek számára az adóköteles természetbeni juttatások év közben, mindenféle előzetes kormányzati bejelentés nélkül.
Az új szabály váratlanul érinti a cégeket, tekintettel arra, hogy a kormány a száz lépés program keretében sem az egészségügyet érintő 21 lépés, sem az adó- és járulékrendszert érintő 15 lépés keretében nem említette, hogy ilyen intézkedés a tervei között szerepelne, ráadásul már szeptember elsejétől.
Övön aluli ütésnek nevezte a szigorítást Heinczinger Róbert, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. partnere. Az adószakértő szerint azon még lehet vitatkozni, hogy a kormány az egyes jövedelemtípusok között melyeknek növelje az adó- és járulékterheit, az viszont már nem akceptálható, hogy a tehernövekedést egy merész húzással már szeptember elsejétől bevezeti. Véleménye szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy ezen természetbeni juttatások többnyire kollektív szerződésben, év elejétől év végéig rögzítettek, vagyis a cégek a járulékteher-növekedést nem tudják kivédeni. Ez az intézkedés már megint csak nem a kiszámíthatóságot segíti – hangsúlyozta az adószakértő.
A nagyobb vállalkozásoknak, ahol széles az adóköteles természetbeni juttatások köre, akár százmilliós többletkiadást is okozhat már az idén a szigorítás. A kisebb vállalkozásoknál pedig vélhetően a feketegazdaságot erősíti az intézkedés, hiszen mivel hirtelen megnövekedett költségeiket nem tudják kitermelni, vélhetően feketén fizetik ki azt, amit eddig legálisan adtak oda.
A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat egyébként utoljára 2004 elején szigorították. (Világgazdaság)
Természetbeni juttatások közterhei (forint)
| Juttatás | 2005. augusztus 31-ig | 2005. szeptember 1-jétől |
| 1000 | 440 szja
|
440 szja
|
| 290 tb-járulék
|
417,6 tb-járulék
|
|
| 30 munkaadói járulék
|
30 munkaadói járulék
|
|
| Összesen
|
760
|
887,6
|
Adóköteles természetbeni juttatások
• reprezentáció, üzleti ajándék címén adott juttatás
• törvény vagy annak felhatalmazása alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel
• a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel, ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt (munkahelyi partin nyújtott vendéglátás, sportnap stb.)
• a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel nyújtott adóköteles bevétel, ilyen lehet például a cafeteriarendszerben nyújtott adóköteles bevétel
• a munkáltató által kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban rögzítetten, azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék, nyújtott szolgáltatás, ha a jogosultak körét a kollektív szerződésben, illetve a belső szabályzatban kizárólag a munkakör, a beosztás vagy más közös ismérvek alapján határozzák meg
• a kifizető által személyszállítási szolgáltatás (utazási bérlet, jegy) ingyenes vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel
• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó ingyenes vagy kedvezményes étkezés vagy más szolgáltatás adóköteles része
• az üdülési csekk értékéből az adómentes értékhatárt meghaladóan engedmény formájában, valamint az üdülési szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel
• sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott, nem adómentes bevétel
• üzletpolitikai célból (reklám) a magánszemélyeknek juttatott adóköteles bevétel
