Az egészségügy veszélyes üzem

Uniós adatok is megerősítik az egészségügyi ellátás nagy kockázatát, miután amerikai tanulmányokból kiderült: a kórházi kezelések veszélyesebbek, mint például a hegymászás. Hazánkban hiányzik egy olyan fórum, amelynek feladata az ellátási hibák regisztrálása lenne. A szakminisztérium a most létrehozott új szakmai protokolltól többek között azt reméli, hogy csökken az indokolatlan orvosi beavatkozások száma.

MNO
2005. 07. 19. 8:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egészségügy veszélyes üzem – a korábbi tengerentúli tanulmányokat uniós adatok is megerősítik. (Mint arról korábban az MNO a Népszabadságra hivatkozva beszámolt: amerikai kutatók által készített veszélyességi skálán az egészségügyi ellátás megelőzi a hegymászás, az autóvezetés, a légszennyezés, a repülés és az atomerőművek jelentette kockázatot.) Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága elismeri: a kórházakban történő egészségkárosodások fele ellátási hiba miatt fordul elő. A testület a hibák megelőzésére még a tavasszal belső szakmai közösségi fórum létrehozását javasolta az európa bizottságnak.

A magyar egészségügyben „az elkerülhető rendszerhibák” – műhibák – több ember halálát okozzák becslések szerint, mint a közlekedési balesetek vagy az öngyilkosságok: a kórházakban hét-tízezer haláleset eljárási hiba következménye – írtuk korábban Népszabadságra hivatkozva. Most az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint elkészült a gyógyítás során megkerülhetetlen új szakmai protokoll, amely az unió gyakorlatához is igazodik. Ennek célja, hogy segítse a gyógyító orvost, a beteget, és a szakmapolitikai döntéshozókat a magas színvonalú, hatékony ellátások kiválasztásában, illetve az országosan egységes színvonalú egészségügyi ellátás kialakításában – írja a Weborvos című internetes lap a tárca tájékoztatására hivatkozva. Az új protokoll elkészítését egyébként a még 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény írja elő.

A minisztérium állásfoglalása szerint az eddigi egészségügyi ellátások minőségében és szakmai tartalmában, hatékonyságában, hozzáférésében nagyok az eltérések, amelyek szakmai okokkal nem mindig indokolhatók. A nemzetközi gyakorlathoz képest a magyar egészségügyben eddig még alacsony szintű az irányelvek, protokollok szerinti működés aránya, melynek hátrányát jól lehetett látni az irányított betegellátási modellkísérletben is.

A mostani új irányelvek, protokollok megjelentetése nyomán már feketén-fehéren értékelhetővé válik az egészségügyi ellátás minősége. A tárca reményei szerint csökkennek majd a területi és intézményenkénti különbségek és az indokolatlan orvosi beavatkozások száma, illetve az adott beavatkozás abban az intézményben történik, ahol a beteg számára szakmailag biztonságos lehet az ellátás.

Magyarországon hiányzik egy olyan fórum, amelynek feladata az ellátási hibák regisztrálása, a tanulságok levonása lenne. Ugyanakkor a hazai betegbiztonság erősítését szolgálná az OEP által a világhálón közzétett és a kórházi ellátásokat elemző rangsor. Az anonim listából viszont egyelőre csak az derül ki, hogy az ország mely pontján és milyen intézetben van a betegnek a legkisebb esélye a túlélésre, ha szívinfarktus, rehabilitáció vagy szülészeti okok miatt szorul ellátásra. Azonban a kórházszövetség a mérés módszerét, a betegek pedig az érintett intézetek azonosíthatatlanságát kifogásolják.

A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint az intézetek kétharmada egyetértett munkája minőségének mérésével, de csak 11 százalékuk tartotta hitelesnek a megjelent adatokat. A minőség mérésének módját az intézetvezetők 45,7 százaléka „javítandónak és szakmailag ellenőrizendőnek” ítélte. A kórházak vezetői egyértelműen elutasították a szakmai mérlegelés nélküli nyilvánosságot: az intézeteknek csak 14 százaléka értett egyet azzal, hogy az OEP közzétette az adatokat.

A minőséggel kapcsolatos problémák az ismert viták, jogi eljárások lezárásáig is sok gondot okoznak az intézményeknek. Az egészségügyben olyan folyamatok indultak és indulnak el ugyanis, amelyek nagyságrendekkel növelni fogják a piaci kiszolgáltatottságukat és a közönség információigényét. A jövőben az ÁNTSZ akár be is zárathatja a túl sok műhibával, szövődménnyel gyógyító helyeket. A hivatal megerősített szakfelügyeleti rendszerrel és a korábbinál erősebb hatósági jogosítványokkal léphet fel a szakmai szabályok ellen vétőkkel szemben.

Az egészségbiztosítóval ellentétben az országos tiszti főorvos lényegesen bátrabban kezeli a minőséggel kapcsolatos nyilvánosságot. Bujdosó László kijelentette: az ellenőrzések tapasztalatait, a rossz minőségben szolgáltatók adatait nyilvánosságra hozza, ezeket hamarosan a nagyközönség is megismerheti.

(Népszabadság, Weborvos.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.