Az egészségügy veszélyes üzem – a korábbi tengerentúli tanulmányokat uniós adatok is megerősítik. (Mint arról korábban az MNO a Népszabadságra hivatkozva beszámolt: amerikai kutatók által készített veszélyességi skálán az egészségügyi ellátás megelőzi a hegymászás, az autóvezetés, a légszennyezés, a repülés és az atomerőművek jelentette kockázatot.) Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága elismeri: a kórházakban történő egészségkárosodások fele ellátási hiba miatt fordul elő. A testület a hibák megelőzésére még a tavasszal belső szakmai közösségi fórum létrehozását javasolta az európa bizottságnak.
A magyar egészségügyben „az elkerülhető rendszerhibák” – műhibák – több ember halálát okozzák becslések szerint, mint a közlekedési balesetek vagy az öngyilkosságok: a kórházakban hét-tízezer haláleset eljárási hiba következménye – írtuk korábban Népszabadságra hivatkozva. Most az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint elkészült a gyógyítás során megkerülhetetlen új szakmai protokoll, amely az unió gyakorlatához is igazodik. Ennek célja, hogy segítse a gyógyító orvost, a beteget, és a szakmapolitikai döntéshozókat a magas színvonalú, hatékony ellátások kiválasztásában, illetve az országosan egységes színvonalú egészségügyi ellátás kialakításában – írja a Weborvos című internetes lap a tárca tájékoztatására hivatkozva. Az új protokoll elkészítését egyébként a még 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény írja elő.
A minisztérium állásfoglalása szerint az eddigi egészségügyi ellátások minőségében és szakmai tartalmában, hatékonyságában, hozzáférésében nagyok az eltérések, amelyek szakmai okokkal nem mindig indokolhatók. A nemzetközi gyakorlathoz képest a magyar egészségügyben eddig még alacsony szintű az irányelvek, protokollok szerinti működés aránya, melynek hátrányát jól lehetett látni az irányított betegellátási modellkísérletben is.
A mostani új irányelvek, protokollok megjelentetése nyomán már feketén-fehéren értékelhetővé válik az egészségügyi ellátás minősége. A tárca reményei szerint csökkennek majd a területi és intézményenkénti különbségek és az indokolatlan orvosi beavatkozások száma, illetve az adott beavatkozás abban az intézményben történik, ahol a beteg számára szakmailag biztonságos lehet az ellátás.
Magyarországon hiányzik egy olyan fórum, amelynek feladata az ellátási hibák regisztrálása, a tanulságok levonása lenne. Ugyanakkor a hazai betegbiztonság erősítését szolgálná az OEP által a világhálón közzétett és a kórházi ellátásokat elemző rangsor. Az anonim listából viszont egyelőre csak az derül ki, hogy az ország mely pontján és milyen intézetben van a betegnek a legkisebb esélye a túlélésre, ha szívinfarktus, rehabilitáció vagy szülészeti okok miatt szorul ellátásra. Azonban a kórházszövetség a mérés módszerét, a betegek pedig az érintett intézetek azonosíthatatlanságát kifogásolják.
A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint az intézetek kétharmada egyetértett munkája minőségének mérésével, de csak 11 százalékuk tartotta hitelesnek a megjelent adatokat. A minőség mérésének módját az intézetvezetők 45,7 százaléka „javítandónak és szakmailag ellenőrizendőnek” ítélte. A kórházak vezetői egyértelműen elutasították a szakmai mérlegelés nélküli nyilvánosságot: az intézeteknek csak 14 százaléka értett egyet azzal, hogy az OEP közzétette az adatokat.
A minőséggel kapcsolatos problémák az ismert viták, jogi eljárások lezárásáig is sok gondot okoznak az intézményeknek. Az egészségügyben olyan folyamatok indultak és indulnak el ugyanis, amelyek nagyságrendekkel növelni fogják a piaci kiszolgáltatottságukat és a közönség információigényét. A jövőben az ÁNTSZ akár be is zárathatja a túl sok műhibával, szövődménnyel gyógyító helyeket. A hivatal megerősített szakfelügyeleti rendszerrel és a korábbinál erősebb hatósági jogosítványokkal léphet fel a szakmai szabályok ellen vétőkkel szemben.
Az egészségbiztosítóval ellentétben az országos tiszti főorvos lényegesen bátrabban kezeli a minőséggel kapcsolatos nyilvánosságot. Bujdosó László kijelentette: az ellenőrzések tapasztalatait, a rossz minőségben szolgáltatók adatait nyilvánosságra hozza, ezeket hamarosan a nagyközönség is megismerheti.
(Népszabadság, Weborvos.hu)

Az SZFE lázadásának öröksége és a „kegyetlen színház” hatása